Ma tölti be nyolcvanadik életévét Nepp József rajzfilmrendező, a magyar animációs filmművészet kimagasló alakja, Gusztáv, Hófehér, és Mézga Aladár megalkotója.
Mézga család - Távszervíz
Első önálló munkája, a Szenvedély modern, szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival. Dolgozott Macskássy Gyula Peti-sorozatában, majd 1964-1968 között Dargay Attilával és Jankovics Marcellal közösen készítette minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmsorozatát, a Gusztávot. A pálcikalábú és karú, gyér hajú, felismerhetetlen foglalkozású, jellegtelen arcú rajzemberke meghódította a világot - alig van földrész, ahol ne vetítették volna. A sorozat egyes részei a főhős jellemének egy-egy gyenge vonását mutatják be, ő a jellegzetes kisember, akinek mulatságos kalandjai tipikus hibákat, közismert magatartásformákat karikíroznak ki szatirikus éllel, a gegek valóságos zuhatagával.
Hófehér
Nepp József az egyik alkotója az ugyancsak méltán népszerű Mézga család sorozatnak is, amely terjedelmében és dialógusaiban már a megrendelő televízió igényeihez alkalmazkodott. A családfő Mézga Géza alakjában, viselkedésében nem nehéz felismerni Gusztáv jellemző gyengéit. A Mézga család könyv alakban is megjelent 2003-ban. Szintén fogalommá vált a Dr. Bubó sorozat, amelyet a hetvenes évek közepén készített.
Gusztáv önellátó
Nepp József az animáció "mindeneseként" igen sok forgatókönyvet írt (köztük például a Macskafogóét, Az erdő kapitányáét), de minden részterületen kollégái rendelkezésére állt. 1973-ban animátora lett az első egész estés magyar rajzfilmnek, a János vitéznek. Szintén egész estés rajzfilm a régi mesét más nézőpontból, kiforgatva elmesélő Hófehér (1983) és a Gréti (1986) is, amelyben egy nőstény német juhászkutya meséli el, hogyan szelídítette meg gazdáit.
Macskafogó
Tevékenységéért számos elismerésben részesült. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész lett, 1981-ben kiváló művész címet vehetett át, 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták sokoldalú filmművészeti munkásságát; 2006-ban A Magyar Mozgókép Mestere lett.
(forrás: MTI)
Még több magazin
magazin
Április 4-én kerül a mozikba a Kék Pelikan, aminek vonatjegy-hamisító szereplői a rendszerváltás és az ezredforduló közötti évtized határtalannak…
továbbmagazin
Premier előtt volt látható Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai új dokumentumfilmje, amelyben egy boldogtalan bhutáni kérdezőbiztos méri fel hivatalos…
továbbFriss
Lanthimosz szerint Emma Stone-ból sosem elég
Filmes stand-up esten támogathatod egy ELTE-s diplomafilm elkészítését
Révész Bálint és Mikulán Dávid filmje két díjat nyert Hollandiában
Enyedi Ildikó ismét Léa Seydoux-val forgat
Röhrig Géza nem tudta, hogy kicsoda Terrence Malick, amikor az felkérte Jézus szerepére
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié