MAGYAR MŰHELY

Hirsch Tibor: Vágytárgyak és enteriőrök (Kádár-kori álmok: lakásmesék)

Gelencsér Gábor: Isten szemével (Beszélgetés Jeles Andrással)

Soós Tamás Dénes: Az éjszaka misztériuma (Beszélgetés Máthé Tiborral)

Mészáros Márton: „A nehezítő körülmény én vagyok” (Beszélgetés Sándor Pállal)

Szivák Bernadett: A pozitív hős és egy aljas módszer (Beszélgetés Tóth Barnabással)

Varga Zoltán: Papírvizsla, madárkomédia (Cseh András és Mata János animációi)

A Kádár-kor harmincnégy évében folyamatosan fennáll lakhatási probléma, viszont ebből legalább harminc esztendőben ez a társadalmi és kulturális közbeszéd engedélyezett tárgya is. Vagyis egyáltalán nem szerepel a cenzurális tabuk között. Neve is van, úgy hívják: „lakáskérdés”. Ha pedig úgyis hivatalos a dolog, filmet is lehet róla csinálni.

ÚJ RAJ

Vajda Judit: Egyedül nem megy (Laurent Cantet)

A francia rendező 2008-ban Az osztállyal robbant be a köztudatba, de egy évtizeddel korábban debütált. Laurent Cantet eddigi nyolc nagyjátékfilmjében folyamatosan egyetlen témát járt körül: mindig egy-egy baráti közösséget vizsgált.

A ZSÁNER MESTEREI

Géczi Zoltán: Halhatatlan kardok, örökkévaló kamerák (Takeshi Miike-jubileum)

Varga Zoltán: A látszat világai (John Carpenter víziói)

A 70 éves John Carpentert bármennyire is a horrorműfaj mestereként könyvelik el - a Halloween, A köd, A Dolog vagy Az őrület torkában alapján joggal -, az életműben mégis legalább ennyire meghatározó, ha ugyan nem jelentősebb a western zsánerének rendszeres megidézése, valamint a kötődés a sci-fi műfajához.

SZERELMI ÁTKOK

Szabó Ádám: Szenvedélybűn (Sokszorosított sztárok)

Baski Sándor: Beépített anyaghiba (Paul Thomas Anderson: Fantomszál)

NET/PAPÍR/OLLÓ

Huber Zoltán: Hasadó valóságok (Az álhírek és a közösségi média)

Pernecker Dávid: Travis Bickle meghalt (Rajongói elméletek)

Szíjártó Imre: Filmmániások (Jelentés a blogoszférából)

Pápai Zsolt: Az elnöknő emberei (Steven Spielberg: A Pentagon titkai)

Alig néhány éve még úgy hittük, az internet fejlődésével és a közösségi platformok robbanásszerű terjedésével végre valóban közvetlenül formálhatjuk a demokráciát. A világháló alulról építkező struktúrája és a heterogén információk sokasága törvényszerűen kizárják a tudatos torzítás, az elhallgatás vagy a manipuláció lehetőségét. A kezdeti hurráoptimizmus mára sötét depresszióba váltott.

KÖNYV

Stőhr Lóránt: Kiazmus és felemásság (Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés)

FILMTÖRTÉNET

Paár Ádám: Egy örökzöld német műfaj (A Heimat-film)

FESZTIVÁL

Kovács Patrik: Bajnokok, mint mi (BIDF)

KÍSÉRLETI MOZI

Varga Balázs: Enyészet (Lichter Péter: The Rub)

KRITIKA

Schreiber András: Germán anya (Fatih Akin: Sötétben)

Tóth Klára: A kultúra folytonosság (Zsigmond Dezső: A Sátán fattya)

Huber Zoltán: Célközönséges (Herendi Gábor: Valami Amerika 3.)

Kolozsi László: A félfülű Getty (Ridley Scott: A világ összes pénze)

Pethő Réka: Küzdelmes kamaszbohóságok (Greta Gerwig: Lady Bird)

Címlap: Fatih Akin: Sötétben (Diane Kruger)