Felújította Szőts István Ének a búzamezőkről című, 1947-ben készült filmjét a Magyar Nemzeti digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA). A teljes körű restaurálás során a Focus Fox Stúdió a MaNDA szakmai irányításával kockáról kockára tisztította meg az eredeti nitrofilmet a megszámlálhatatlan sérüléstől, filmhibától és felújították torz hangját is.
A film fényvilágának újrateremtése Sára Sándor operatőr-rendező, Szőts István tanítványa közreműködésével készült. A Görbe János, Szellay Alice, Bihari József, Bánhidi László főszereplésével készült balladai alkotás DVD lemezen az ősz folyamán kerül a boltokba.
A Móra Ferenc regényéből 1947-ben készült remekművet annak idején maga Rákosi Mátyás tiltotta be, narodnyiknak, klerikálisnak bélyegezve. Első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt a Budapesti Műszaki Egyetem filmklubjában, szélesebb nyilvánosság elé azonban csak a rendszerváltás után került.
Szőts István, aki megelőzte korát és több neorealista alkotó is mesterének nevezte, csupán két nagyjátékfilmet készíthetett el, az Ének a búzamezőkről mellett az ő nevéhez fűződik az Emberek a havason is.
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
