Idén ünnepli 150 éves jubileumát a Magyar Tudományos Akadémia Székháza. Az évforduló alkalmából megnyitja kapuit, és a szokásosnál több eseménynek ad otthont idén az épület. Április 8-tól nyolc alkalommal minden szerdán 17.30-tól az MTA épületében filmvetítés és kapcsolódó beszélgetés várja az érdeklődőket az MTA munkatársaival.

A sorozat célja, hogy egy-egy tudományos ismeretterjesztő vagy dokumentumfilmben felvetett témán keresztül a közönség megismerkedjen az adott tudományterülettel. Valamennyi vetítést beszélgetés követ a film rendezőjének, valamint az érintett szakterület egy-egy kutatójának részvételével.

Helyszín:

MTA Székház (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.), II. emelet, Nagyterem

Program:

2015. április 8. szerda, 17.30
Tősér Ádám: A magyar alma (2014, 52 perc)

A magyar almatermesztés története: a múlt és a jelen. Az almát sokan hungarikumnak tartják, a hagyományos fajták, mint a jonatán vagy a starking, mégis egyre inkább eltűnnek a hazai üzletek polcairól. A jelenlegi helyzet feltérképezéséről, a romantikus mítoszok és az iparág valós viszonyainak összevetéséről szól a rendező A magyar alma című munkája, amelyre a Médiatanács Kollányi Ágoston-pályázatán nyert támogatást.

A vetítés utáni beszélgetés résztvevői:
Tősér Ádám, a film rendezője
Tóth Magdolna, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

2015. április 15. szerda, 17.30
Babinszki Edit: Dinoszauruszok és vadászaik (2013, 25 perc)

Bár az őslénykutatókat legtöbben vadregényes tájakon, sivatagokban, dzsungelekben „vadászó" kalandoroknak képzelik, valójában a bakonyi Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció hétköznapjai is bővelkednek izgalmakban és rendkívüli, fontos leletekben. A tikkasztóan meleg, felhagyott iharkúti bauxitbánya mélyéről előkerülő csontok felfedezőjük, Ősi Attila segítségével elevenednek meg a szemünk előtt.

A vetítés utáni beszélgetés résztvevői:
Babinszki Edit PhD (geológus, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet), a film rendezője
Ősi Attila, az MTA doktora, őslénykutató
Makádi László MSc biológus, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
Torma András PhD egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem.

2015. április 22. szerda, 17.30
Ádám Bence: Ariadne barlangjai - húsz év a Pilis mélyén (2013, 30 perc)

A 80-as évek végén néhány kalandvágyó kamasz barlangok után kutatva kezdte járni a Pilis hegységet. Kitartásuk és egyre komolyabbá váló munkájuk eredményeként hosszú évek alatt feltárták Magyarország harmadik leghosszabb barlangját, az Ariadne-barlangrendszert. E film ennek a küzdelmekkel és sikerekkel teli húsz évnek a története.

A vetítés utáni beszélgetés résztvevői:
Ádám Bence, a film rendezője
Surányi Gergely, az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport főmunkatársa.

2015. április 29. szerda, 17.30
Novobáczky Sándor: Gyógyító hagyomány (2013, 2x26 perc)

A háromrészes sorozat Bőkezű természet, illetve Füvesasszonyok, kenőemberek című epizódjainak vetítése. Az erdélyi és magyarországi helyszíneken készült film bemutatja a népi orvoslásban leggyakrabban használt gyógynövényeket. A különböző praktikákat máig használó emberek mellett megszólal a tudomány képviselője is. A sorozat második részében szó lesz masszírozásról és „kenésről", köpölyözésről, méhszúrás- és piócaterápiáról, valamint több más különleges gyógymódról, amely a Kárpátok vidékén élő lakosság körében még ma is fellelhető.

A vetítés utáni beszélgetés részvevői:
Novobáczky Sándor, a film rendezője
Hoppál Mihály, az MTA doktora, néprajzkutató (MTA BTK Néprajztudományi Intézet)
Babulka Péter, népiorvoslás-kutató.

2015. május 13. szerda, 17.30
Molnár Attila Dávid: A Nagy Fafilm (2014, 53 perc)

Magyarország egyik leghatalmasabb, a Gerecsében lévő öreg kocsányos tölgyének életét meséli el a film. Korszerű filmes technikával négy évszakon keresztül örökíti meg a közel 400 éves, 522 cm-es, 17 tonnás famatuzsálem körüli színes, gazdag élővilág történéseit. Hernyók, bogarak, madarak, pelék és más állatok menedéke, élelme a faóriás. Puszta létével ezernyi másik faj fennmaradását biztosítja.

A vetítés utáni beszélgetés vendégei:
Molnár Attila Dávid, a film rendezője
Tóth Zsolt Marcell, a film producere

2015. május 20. szerda, 17.30
Kis Anna: Allah minden napján szaladnak a lovak (2011, 63 perc)

A török-muszlim-arab-magyar vagy muszlim-arab-magyar-török Budapest, ahogyan eddig nem ismertük. Vajon megérkezik-e a boltnyitásra az iszlám vágást értő isztambuli hentes? És miért nem tud innen elszakadni a sokat látott, legidősebb budapesti török? Magyar vagy török feleségre vágyik-e a mélyen vallásos agglegény, és hogyan boldogul az identitásával a budapesti születésű arab kamasz fiú, amikor egyszerre húz a szív, és tilt a vallás? A hétköznapok kis léptékű jelenetein keresztül közelítünk a budapesti muszlim miliő integrálódásának nagyobb léptékű kérdéseihez.

A vetítés utáni beszélgetés vendégei:
Kis Anna, a film rendezője
Maróth Miklós orientalista, az MTA rendes tagja.

2015. május 27. szerda, 17.30
Stodulka Gábor: Bauxit-expedíció (2014, 52 perc)

A film a hazai bauxitkitermelés és alumíniumfeldolgozás szempontjából fontos helyszíneket járja végig. Megmutatja, hogyan festenek ma a hazai földön ütött, vörös sebhelyek - és nem utolsósorban azt, hogy évtizedekkel a bányászat beszüntetése után is még milyen kincseket rejt a sivárnak és kietlennek tűnő föld. Mindenhol tábort állít, felfedezi a környezetet, archív felvételek segítségével idézi fel a múltat, kutatókkal találkozik. A Bauxit expedíció egy vad tájakra indított szafari krónikája, résztvevői kutatók, szakemberek, akiknek jóvoltából feltárul az alumínium, a legendás „magyar ezüst" hányatott története.

A vetítés utáni beszélgetés résztvevői:
Stodulka Gábor, a film rendezője
Juhász Árpád geológus
Lerner János szerkesztő.

2015. június 3. szerda, 17.30
Szekeres Csaba: A Nobel-díjas (2015, 80 perc)

1915 októberében a Kara-kum sivatag egy eldugott városában, Mervben (ma Mary) az orosz hadsereg a Przemyśl kapitulációja után idekerült osztrák és magyar katonákat tartotta fogva. A hadifoglyok között volt egy bécsi orvos, aki neves fülspecialistának számított ugyan, de azt kevesen gondolták róla, hogy ennél is kivételesebb személyiség. Bárány Róbertet már a fogságba kerülése előtt kétszer is felterjesztették Nobel-díjra, de csak 1914-ben ítélték oda neki az elismerést, amiről egy évvel később, itt, Mervben szerzett tudomást.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Az első vetítésre itt kell jelentkezni!