Kapcsolódó anyagok
Egyszerű, sima, sallangmentes - A nagy füzet forgatásán jártunk
Karlovy Vary-ban Kristály Glóbuszt nyert és 2013-ban ezt a filmet nevezte Magyarország az Oscarra. Nem csak ezért emlékezünk azonban Szász János filmjére, amely a második világháború idején egy határszéli faluban, a nagymamájuknál nevelkedő, a kegyetlen világban túlélni igyekvő ikerpár történetét meséli el. A nagy füzet a magyar Filmhét mai műsorán.
Szász János a magyar származású svájci írónő Agota Kristof negyven nyelven megjelent kultuszregényét, A nagy füzetet vitte vászonra. "Agota Kristóf regényében az elbeszélői 'mi' nagyon fontos szerepet kap, hogy ez a két gyerek valójában egy - és erről Szász János sem gondolkodik másként. 'Ők egyek. Az elején még kettő, de a történet során eggyéválnak. Mi semmik vagyunk hozzájuk képest: mélyen ismerik azt a helyezet, amiről ez a történet szól. Sokat tanulunk tőlük' - elemzi gyerekszereplőit a rendező. 'A színészeknek nagyon fontos a találkozás ezzel a két gyerekkel. Voltaképpen az én társulatom játszik ebben a filmben, akiket szeretek: Molnár Piroska, Andorai Péter, Székely B. Miklós, Tóth Orsi, Kiss Diána Magdolna, Bognár Gyöngyvér. Ez az én képzeletbeli színtársulatom, mert ők egyszerű színészek, tudják hogyan kell egyszerűen létezni a kamera előtt. Nagyon szép az az egység, ahogy a gyerekekhez viszonyulnak ezek a színészek: leegyszerűsödnek és minden sallangmentessé változik. Egyszerű, sima és remélhetőleg, isten adja, igaz'" - írtuk annak idejénNézz bele a filmbe!
Szász János egy másik alkalommal az alábbiakat nyilatkozta az adaptáció nehézségeiről: "Az Agota Kristof könyv is egy olyan erősen irodalmi mű a tőmondataival, a pontosságával, a maga rideg világával, hogy szinte reménytelen. Úgy lehet adaptálni ezeket, hogy az ember nagyon tudatosan kezeli azt a tényt, hogy a film nem irodalom - ez egy egészen más műfaj, sokkal konkrétabb. A Witmann fiúk készítésekor olvastam először A nagy füzetet, és nagyon foglalkoztatott ennek a két gyereknek a sorsa, és hogy hogyan lehet ezt megcsinálni. Egy olyan filmet, amely alapvetően a háborúról szól, a háború mégis csak nagyon érintőlegesen van benne jelen. Alapvetően arról szól, hogy hogyan lehet megtanulni a háborút, amely az emberi gonoszság csimborasszója, és közben megismerni az ember természetét és belebújni a legpokolibb szerepekbe. Ezek a gyerekek rengeteg szörnyűséget csinálnak, gyilkolnak, áldozatokat szednek, mégis, ha különválasztod a tetteiket, azt érzed, hogy ezek megértésből, segítségből vagy éppen az igazságérzetükből következnek. Nagyon ridegnek tűnik a történet, de közben a sorok között van egy furcsa és nagyon erős érzelmi réteg. A legnagyobb kihívás, hogy ne engedd, hogy a néző meggyűlölje ezeket a gyerekeket, hogy velük együtt tudjon menni. Ez akkora kihívás, hogy érdemes filmet csinálni róla."
A nagy füzetet október 14-én és október 18-án vetítik a Magyar Filmhéten. A filmre a jegyek egységes 610 forintos áron válthatók.
Még több magazin
magazin
Április 4-én kerül a mozikba a Kék Pelikan, aminek vonatjegy-hamisító szereplői a rendszerváltás és az ezredforduló közötti évtized határtalannak…
továbbmagazin
Premier előtt volt látható Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai új dokumentumfilmje, amelyben egy boldogtalan bhutáni kérdezőbiztos méri fel hivatalos…
továbbFriss
Lanthimosz szerint Emma Stone-ból sosem elég
Filmes stand-up esten támogathatod egy ELTE-s diplomafilm elkészítését
Révész Bálint és Mikulán Dávid filmje két díjat nyert Hollandiában
Enyedi Ildikó ismét Léa Seydoux-val forgat
Röhrig Géza nem tudta, hogy kicsoda Terrence Malick, amikor az felkérte Jézus szerepére
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié