Egyetlen rendező van, aki zsánerfilmekkel is szépen boldogul Romániában, ő Nae Caranfil, akinek előző filmjét, a Közelebb a Holdhoz-t itthon is láthattuk anno a Román Filmhéten, és sokat elmond róla, hogy olasz-lengyel-francia-amerikai koprodukció, angol nyelven beszél és Vera Farmiga meg Mark Strong játszanak benne, viszont a koncepciója egyedi: a megtörtént eseten alapuló heist film a Ceaușescu-éra nagyjából egyetlen bankrablásáról szól, amit ráadásul egy zsidó származásúakból álló banda követett el, akik a párt hithű fejesei voltak, amíg kegyvesztettekké nem váltak.
Ami Caranfil új filmjét illeti, a szokatlan címet az magyarázza, hogy a Bukarestben játszódó mozi egy kisebb földrengéssel indít, ami halálra rémiszti a főhőst, Tony-t, a középkorú, erősen szorongó színészt. A férfi és felesége, Kitty kapcsolata kihűlt, a nő betegesen féltékeny és depressziós. Miközben a média egy újabb, akár 6,9-es erősségű rezgés rémével riogat, épp úgy házba költöznek, ami Tony legnagyobb rémületére földrengés esetén veszélyeztetett tömbnek lett nyilvánítva. A színész épp élete legfontosabb főszerepét próbálja egy musicalben, közeleg a premier és persze semmi sem halad terv szerint. Ha még nem lenne elég nyomás alatt, feltűnik életében apja, akit 5 éves kora óta nem látott. A külföldről érkező nyugdíjas pilóta fia tökéletes ellentéte, ám ő sem kevésbé szélsőges jellem, és ő is válságot él át: egy nőcsábász életművészként viselkedik, aki épp egy huszonéves bombázót fűz, amihez szüksége van hősünk lakására.
Műfajilag a film amolyan posztmodern musical, amiben egyrészt a Tony főszereplésével készülő színházi darab jelenetei, másrészt a főhős képzeletében játszódó, stilizált jelenetek képviselik a zsánerelemeket, melyek ráadásul együtt járnak a főhős rémálmaival is, melyekben egy-egy súlyos rengést kell túlélnie. Ezekben a jelenetekben mutatja meg csak igazán Caranfil, hogy micsoda zsánerfilmes tehetség: az egyik földrengéses szcénát például vágás nélkül, a főhős nézőpontjából mutatja, hollywoodi szintű akciójelenetet alkotva. Viszont történetmesélésben is mesteri, filmjében mindig képes egy-egy meglepő fordulattal új irányba terelni a cselekményt. Nem utolsósorban a humor és az alakítások is színvonalasak, különösen jó a román film egyik legelismertebb veteránja, Teodor Corban (4 hónap, 3 hét, 2 nap, Aferim!) az agg apa szerepében. Összességében a 6,9 a Richter-skálán egyaránt vérprofi és szerzői vígjáték, egyszerre könnyed szórakozás és szól mindennapi félelmeinkről. Példát vehetünk az ilyen markáns közönségfilmről idehaza is, illetve büszkék lehetünk, hogy a részesei voltunk.
6,9 a Richter-skálán
Színes, feliratos vígjáték
Írta és rendezte: Nae Caranfil
Producer: Cristian Mungiu, Garami Gábor, Hristo Hristov
Fényképezte: Vivi Dragan Vasile
Vágó: Catalin Cristutiu
Szereplők: Laurentiu Bãnescu, Maria Obretin, Teodor Corban, Alexandru Papadopol
