A tartalomból:
NŐI SZEREPEK
Baski Sándor: Az üvegplafon alatt (Nők a Fehér Házban)
Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” (Pablo Larraín: Jackie)
Barkóczi Janka: A harmadik hullám (Asghar Farhadi hősnői)
Varró Attila: A hiány iszonyata (Val Lewton és a női horror)
Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista (Park Chan-wook: A szobalány)
Ami a fikció világában elképzelhető, az idővel a valóságban is elfogadhatóvá válik. Barack Obama elnökké választásában a filmek és a sorozatok is szerepet játszhattak, a filmekben, sorozatokban már megbarátkozhattak a fekete elnök gondolatával és látványával. A női elnökök viszont egyelőre nem csak a Fehér Házat, de még a mozgóképet sem hódították meg.
MAGYAR MŰHELY
Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
Schubert Gusztáv: Parázson lépkedő (Csoóri Sándor és a magyar film)
Morsányi Bernadett: Makacs fiúk (Beszélgetés Szomjas Györggyel)
Az asszonyalakok, akiket Bara Margit a mozivásznon megelevenített, jócskán hasonlítottak egymásra. Még a korai Bakaruhában főszerepe is erre a rugóra járt. Függetlenségre vágyó, sorsába bele nem törődő, hazug kompromisszumokat el nem fogadó, férfiuralmat nem tűrő nő – egy jó értelemben vett, korai feminista.
LENGYEL MÉRCE
Báron György: A nemzet filmművésze (Andrzej Wajda 1926-2016)
Pörös Géza: Nincs alku (Andrzej Wajda: Emlékképek)
Zalán Márk: Bedobozolt történelem (A lengyel filmcenzúra a hadiállapot idején)
Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet (Marcel Łoziński dokumentumfilmjei)
A „morális nyugtalanság filmjei” nemcsak a jelen kendőzetlen ábrázolását, hanem a múlt tisztázását is célul tűzték ki. Andrzej Wajda A márványembere (1977) az első olyan lengyel játékfilm, mely valódi képet rajzolt a sztálinista idők terrorjáról, és ezzel hozzájárult az országot felrázó 1980-as sztrájkmozgalomhoz. A hadiállapot (1981-83) cenzúrája azonban nem tűrte a szocializmus kritikáját.
FRANCIA NOIR
Ádám Péter. Gengszterből filmrendező (José Giovanni)
Huszonkét regény, harminc forgatókönyv, tizenöt mozi- és öt tévéfilm – José Giovanni (19232-004) három évtizeden át egyszerre volt népszerű alkotója és inspirátora a film noir jellegzetesen francia változatának. Nincs olyan filmje, amibe a börtönviselt író-rendező, a „jó útra tért gengszter” bele ne szőtte volna sötét múltját.
FESZTIVÁL
Szabó Ádám: Undorból születnek (Sitges)
Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt (Jihlava)
Csiger Ádám: Fiatalos kezdés (Primanima)
Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst (Ann Marie Fleming: Window Horses)
KÖNYV
Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi (Tarr 60)
TELEVÍZIÓ
Várkonyi Benedek: A pokol másnapján (Beszélgetés Olivier Wieviorkával)
FILM/REGÉNY
Varró Attila: Rejtélyes bosszú (Austin Wright: Tony and Susan)
Alföldi Nóra: Kárhozottak királya (Tom Ford: Éjszakai ragadozók)
KRITIKA
Varga Zoltán: X elvtárs (Sopsits Árpád: A martfűi rém)
Barkóczi Janka: Belső száműzetés (Bereczki Csaba: Soul Exodus)
Andorka György: Bölcselmük álmodni képes (Scott Derrickson: Doctor Strange)
A címlapon: Park Chan-wook: A szobalány (Kim Min-hee) – A Mozinet Kft. decemberi bemutatója
