’56 színházban és filmen

’56-os forradalom ötvenedik évfordulójára az Új Budapest Filmstúdió is készít nagyjátékfilmet: Szőcs Géza Liberté ’56 című forgatókönyvéből Vidnyánszky Attila (a Debreceni Színház művészeti igazgatója) készít azonos címmel filmet és színdarabot. Kántor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a filmé az elsőbbség: korábban forgatták, a darabot pedig október 23.-án tűzi műsorára a színház, a filmbemutató pedig november 4-én lesz. A két alkotás ugyanabból az alapanyagból készült, mégis teljesen más lesz a két feldolgozás, noha a stáb nagy része, és a színészek (Horváth Lajos Ottó, Eperjes Károly) is megegyeznek.

A Magyar Történelmi Film Alapítvány és Debrecen Város Önkormányzatának anyagi segítségével készülő Liberté ’56 az Új Budapest Filmstúdió és a Debreceni  Színház  közös produkciója.  „A Debreceni Színházban egy teljesen új társulat jött létre, a frissdiplomás Jordán – osztály nagy része is ide szerződött. Első bemutatójuk a Liberté 56 lesz.” – mondta Kántor a filmhunak. A forgatás már befejeződött, nagyrészt a debreceni, egykori katonai reptéren dolgoztak a kamerák. Kántor László a rendhagyó filmet daljátékként definiálta, mert fontos szerepet kapnak benne a groteszk zenei betétek.  A történetet a producer így foglalta össze: „egy színházi társulat elpróbálja, hogy milyen lehetett ’56. Egy valóságtól elemelt, groteszk feldolgozás, amelyet leginkább Lars von Trier munkáihoz, vagy Kardos Ferenc Petőfi ’73 című filmjéhez tudnék hasonlítani.” A film zenéjét egy kortárs orosz zeneszerző készíti, a dalokat pedig egy vajdasági magyar zeneszerző komponálja. A Liberté 56-tal a debreceni premier után a 38. Magyar Filmszemlén találkozhatunk először.

Tengernyi koprodukció

Az Új Budapest Filmstúdió már indulásakor törekedett az erős kulturális párbeszédre a kelet-európai térségben, számos országgal működtek már együtt Hollandiától Bulgáriáig. Koprodukciós munkákban most sincs hiány.

Valóságtól elemelt, groteszk feldolgozás
Liberté ’56
Az Eurimages támogatásban részesített A lefejezett kakas forgatása augusztus 28-án hétfőn kezdődött Nagyszebenben. A Radu Gabrea román rendező közreműködésével készülő film egyik női főszerepét Margitai Ági alakítja. „Az Eginald Schlattner szász író műve nyomán készülő film a második világháború végén játszódik, és ha egy szóban kellene összefoglalnom, akkor az árulásról szól. Ha bővebben, akkor az Erdélyben található nemzetek együttéléséről és szétzülléséről, szűkebben véve a szászok kitelepítéséről szól.” – mondta Kántor a filmhunak.

Szintén Eurimages támogatással készül Srdan Golubovic rendezésében a Csapda című játékfilm, amely szerb-német-magyar koprodukcióban valósul meg. A szerb Golubovic-nak ez lesz a második nagyjátékfilmje a nagysikerű Absolutnih sto című akcióthrillere után. A Csapda forgatása tavasszal befejeződött, már a vágáson is túl vannak az alkotók, jelenleg az utómunkákat végzik. A Csapdával mindenképpen jelen lesznek a februári mustrán.

A producer beszámolt még egy készülő dokumentumfilmről is, amelyet Banai Tibor Péter rendez Dzsihád-terrorizmus vagy szabadságharc címmel. A film már több hónapja készül, a rendező éppen most tért vissza a libanoni forgatásról, de még további közel-keleti országokban is szeretné megvizsgálni a témát.

Kántor László további négy, előkészítés alatt álló filmtervről tudott beszámolni: terveznek egy nagy költségvetésű, nemzetközi koprodukciót igénylő családi filmet Mancsról, a mentőkutyáról. A magyar részt az Új Budapest Filmstúdió mellett a Best Hollywood és az RTL Klub teremtik elő, de a gyártásban részt vesznek német, osztrák, török és svájci partnerek is. Feldolgozzák Bartók törökországi útját is, a közismert török-magyar mondatot (Zsebemben sok alma van) címéül választó filmet Ali Özgentürk rendezi. Jövőre Alek Popov A londoni misszió című könyvéből is készítenek adaptációt bolgár-angol-magyar koprodukcióban, de előtte még decemberben útjára indítanak egy szlovén-magyar koprodukciót. (Érdekesség, hogy a szlovén állami pályázaton ez az egyetlen terv kapott támogatást.)

Végül az EFA tagságról kérdeztük Kántor Lászlót, aki elmondta, hogy az Európai Filmakadémia tagjaként különböző fesztiválokon vesz részt, illetve előadásokat tart, és propagálja az európai filmet. Az egyik ilyen program alkalmával Belgrádban  találkozott Wim Wenderssel, aki még a Csapda forgatásán is tiszteletét tette.