Vesztett csaták után elcsigázott emberpár keres éjszakai menedéket egy faluban, ahol diadaluk idején is megfordultak már. A település lakói házaikba zárkóztak, csak a mindenkori háborúk söpredékké züllesztett áldozatai bolyonganak benne. Régi ismerősük, a Jegyző saját házában felakasztva lóg a gerendán. A menekülők végül egy magányos, kúriájában elbarikádozott, idős Tanítónál lelnek menedékre, aki fura szertartásoknak hódol, és hajlékát amolyan kegyeleti múzeumnak rendezte be. A jövevényeket kísértik az emlékeik: a Nő férje meghalt, menekülésük közben áldozatul esett a csürhének, és meglehet, hogy ebben a feleség éppúgy felelős, mint kísérője, hiszen sorsára hagyták az egykori vezénylő tisztet, sejthetőleg nem csupán az ijesztő káosz miatt, hanem mert ők ketten vonzódnak egymáshoz. Egymásra találásukról, a túlélésről szól a történet a rémségek közepette, melyben senki nem maradhat büntetlen.
Rendre és különféle változatokban megjelenik a régi emlék a tiszt haláláról, az egykor férfias játéknak tekintett csatákról, a megtorlásról, melynek ők maguk is cselekvő részesei - miközben Férfi és Nő legelemibb szükségleteinek él ezen az éjszakán, a Tanító oltalma alatt, aki maga is tovatűnt feleségét idézi fel mindegyre, és házából periszkópon át figyeli az egyre közeledő csőcseléket. Annak egyik tagja, a Sánta Bőgős, akit szintén a háború és a Nő iránti rajongása nyomorított meg, mindegyre itt sündörög, sőt a házba is bejut. A Férfi viszont kimegy a lealázott és elvadult tömeg közé, hogy elhozza a Jegyző holttestét és egyúttal erejét, hatalmát is bizonyítsa, ám vitézkedése után meghátrál egy gyerek ártatlan tekintetétől.
Reggelre virradva megszerez magának mindent: nőt, hagyatékot, sőt egy kissé a múlt fölötti rendelkezés jogát is, már csak a halott tisztességes eltemetése van hátra. A szertartás végeztével az emberpár ismét útra kel. Mások, mint ide érkezésükkor: túléltek és egymáséi. Megtörténhet viszont, hogy áttünésük csupán a Tanító képzeletének szüleménye.
A történet lírai és szürrealisztikus. Meghitt és kegyetlen jelenetek, jelen- és múlt idejű képsorok váltakoznak, már-már zenei ritmus szerint.
A film magyar-román koprodukcióban készül, többnyire erdélyi színészek részvételével.
A forgatókönyvet Király László elbeszélése nyomán írta Csiki László és Gulyás Gyula.