Élet és halál, bűn és bűnhődés forr össze egyetlen nagy egésszé abban a morzsalékos kenyérdarabban, melyet a tóba fulladt kisfiú szorongat a kezében Szőts István filmjében, a Móra Ferenc 1927-es művét feldolgozó Ének a búzamezőkről című klasszikusban. "A kenyérnek meg végire jutottunk, akárhogy porcióztam" - robban ki a film egyik legmegrázóbb pillanatában Görbe Jánosból, akinek azonban nem csak a múlt, de a jelen tragédiáival is ugyanúgy meg kell küzdenie.

 

Ami Gombóc Artúrnak a kerek, lapos, lyukas csokoládé, az A pogány Madonna Kardos doktorának egy vastag karéj fehérkenyér. Ha lehet, jó vastagon megkenve vajjal. Míg Ötvös Csöpi egy görög aranyszoborról, Kern doki leginkább különböző ételekről álmodozik Mészáros Gyula 1980-as akcióvígjátékában, de ahelyett, hogy hekket vagy főtt kukoricát nyammogna a Balaton-parton, neki az óvodai menzák kedvenc fogására fáj a foga. Tegye fel a kezét, akit nem érdekelt, meglesz-e a szobor, de nagyon drukkolt, hogy a doktor úrnak végre sikerüljön jóllaknia!

A kenyereslány "egy pincérnő (volt), aki egy ilyen nagy tálcával járt körbe, kenyérrel, tortával, és azt árulta" - meséli Nusiról A kenyereslány balladájában Herskó János. Ezt a történetet maga az élet rendezte, Nusi ugyanis valós személy volt, és a háború alatt mindent megtett, hogy megmentse Herskó életét. "Könnyen lehetett volna rossz vége, s hogy mégsem az lett, abban nagyobb része volt a címszereplőnek, egy Nusi nevű kenyereslánynak, mint a hős ügyességének vagy merészségének" - írta Czabán György és Pálos György filmjéről anno a Filmvilág. Isten éltesse sokáig a kenyereslányokat!

 

Bár a világ legnagyobb kenyere kevésbé izgalmas látvány, mint egy Michael Jackson-szobor, vagy egy oszlásnak indult óriásbálna, Kenyérsziget pékmestere hatalmas médiavisszhangot, sőt a bezárt iskola megmentéséhez szükséges összeget is egy gigantikus pékárutól várja. Kiskovász viszont hamar ráébred, hogy az óriáskenyér elkészítéséhez bizony óriáskemencére is szüksége lesz, ezért megpróbálja okosba megoldani az építőanyag-kérdést. (Szőke András 2007-es filmje azóta branddé vált, és a városban már egy film címét idéző pékség is felbukkant.)

Azokban az időkben, mikor még azért is főlevágás járt, ha az udvari szakács nem tudott királya ínyére tenni, egy különösen válogatós uralkodó megelégelte a legfinomabb falatokat. Mivel a vár vastag falain akkor sem hatolt volna át a wifi, ha történetesen évszázadokkal korábban feltalálják, szakácsunk nem tudott az internethez fordulni új receptekért, ezért úgy döntött, világgá megy. Útitársul pedig egy vekni kenyeret választott. A Magyar népmesék A király kenyere című epizódjának spoileres címéből nem nehéz kitalálni, hogy végül mi mentette meg a szakácsi főt.

Borítókép: Bakkerman