SZERELMESFILM (Szabó István, 1970, 119 perc) // Október 22. szombat, M3, 19:00

„Jancsi Franciaországba utazik, hogy találkozzon élete nagy szerelmével, Katával, aki már 10 éve külföldön él. Hosszú utazása alatt emlékeiben felidézi kapcsolatuk történetét, és megrohanják újraéledő érzései. Elképzeli a mostani Katát, akit már tíz éve nem látott, a rég várt találkozást. Ám a valóság nem követi a képzeletet. Csodálatos napokat töltenek együtt, de az elmúlt évtized mély szakadékot épített közéjük.”

Filmtanú sorozatunkban Bálint András beszél Szabó István klasszikusáról, a Szerelmesfilmről:

 

ELDORÁDÓ (Bereményi Géza, 1988, 100 perc) // Október 22. szombat, Duna World, 21:30

A szombat este másik fénypontja Bereményi Géza Eldorádója, melyet a Duna World mutat be este fél tíztől. Az 1945-ben a Teleki téri piacon induló történet eleinte a piac „királyának”, Monorinak az ilyen-olyan mesterkedéseiről vagy illegális üzelmeiről szól, mígnem felüti a fejét a családban egy súlyos betegség, Monori pedig kénytelen rájönni, hogy nem minden oldható meg arannyal vagy pénzzel. Az 1989-ben Európai Filmdíjjal kitüntetett film szereposztása is parádés: Eperjes Károly, Pogány Judit, Eszenyi Enikő és Andorai Péter mellett több nagyszerű színész is feltűnik a kameramunkával ezúttal is kísérletező Kardos Sándor fényképezte alkotásban.

 

Végül egy kis adalék a történet autentikusságához: Bereményi Géza nagypapája a Teleki téren volt kereskedő (épp, mint Monori), és nem szívelte a vejét (épp, mint Monori). Végül arannyal fizetett, hogy megszabaduljon a nemkívánatos családtagtól, akárcsak később azért, hogy a kórházban megmentsék fiúunokája életét (épp, mint Monori).

SZABADSÁG, SZERELEM (Goda Krisztina, 2006, 114 perc) // Október 23. vasárnap, TV2, 15:30

1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek. Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.

 

A Szabadság, szerelem Joe Eszterhas által jegyzett eredeti változata háromszáz oldalas volt. „Más jellegű, epikus történet volt, egy nyolcvanas évekig ívelő, háromgenerációs családregény.” - tudtuk meg Goda Krisztától. „A százhúsz percesre rövidítése kemény feladat volt, a munka oroszlánrészét Divinyi Réka végezte el. A történet magyarítása, átültetése élőnyelvre az ő nevéhez fűződik.”

NAPLÓ GYERMEKEIMNEK (Mészáros Márta, 1982, 106 perc) // Október 23. vasárnap, Duna, 21:30

Juli, a kamasz lány kisgyerekként a Szovjetunióban vesztette el szüleit. 1945 után hazatér több magyar emigránssal együtt, és emigrációs társukhoz, Magdához költöznek, aki most magas beosztásban van. Magda merev és bizalmatlan, átragadt rá a pártban uralkodó hangulat, Juli nehezen viseli vele a közös életet, és egyetlen kikapcsolódása a mozi. Szívesen van együtt a szabadgondolkodású rokonnal, Jánossal, aki a kitörési lehetőséget biztosítja nyomasztó világából.

 

Mészáros Márta filmje egy olyan darab, amely bátran és izgalmasan nyúlt hozzá a rendszerváltás előtti, kényelmetlen, politikai kérdésekhez: „A Napló-trilógia gyerekfilm, kamaszfilm, történelmi film és szerelmes film. Csikorgóan, néha kellemetlenül igaz hangszerelésben. Nem véletlen, hogy az 1956-al foglalkozó harmadik darabját egy jó ideig nem mutatták be. Igaz film, történelem emberléptékkel. Ha a mai vagy későbbi nemzedék meg akarja érteni – vagy inkább átérezni, átélni - a szocializmus, a kommunizmus hitére felesküdő, majd saját életükkel, vétkeikkel és tragédiáikkal szembenéző, végül mégis az igazságig eljutó, a valóságból vett esendő hősök sorsát, ez a film katartikus élmény lehet.” - írtuk korábbi elemzésünkben.

A BERNI KÖVET (Szász Attila, 2014, 76 perc) // Október 23. vasárnap, M5, 21:35

Köbli Norbert láthatóan szeret ’56-ról közvetve mesélni: a Szabadság - Különjárat a forradalom előtt, A berni követ utána játszódik. Előbbiben a három főhős olyannyira nem bízik a változásban, hogy eltérítenek egy gépet és így szöknek meg az országból. Utóbbi mintha az előbbi spirituális sequele, azaz szellemi folytatása lenne: két fegyveres emigráns tör be a berni magyar nagykövetségre, hogy tiltakozzanak a szabadságharc leverése ellen.

 

Köbli a Filmhunak mesélt ars poeticájáról, amit mindkét tévére írt kamaradarabja jól példáz: „Számomra a film nem más, mint különböző karakterek egymásnak eresztése egy vizuális arénában. Mindegyik karakterem éli a maga életét, a saját élete főszereplője, nem is teszek különbséget aközött, hogy ki antagonista és ki protagonista. Ezek a karakterek céljuk elérése érdekében cselekednek, és mivel egyikük sincs egyedül a kozmoszban, ezért összeakadnak egymással, keresztezik egymás útját. Félre kell állítaniuk a másikat, hogy elérjék a céljukat. Le kell játszaniuk a meccset egymás között.”