A film első fejezetének főhőse Ricsi, egy roma kisfiú (Csordás Milán), aki egy kegyetlen támadás során elveszíti anyját (Danis Lídia) és nővérét, miközben apja falopásért ül a börtönben. A gyászba dermedt fiú rokonokhoz sodródik és bosszút tervez a férfi ellen, akit az anyja gyilkosának vél. A második történet Virágé (Illési Enikő Anna), a sportíjász tinilányé, aki kettesben él édesanyjával egy gyártelep mögött húzódó panelrengetegben. A közeli menhelyen ismerkedik meg Misivel (Ravasz Tamás), akivel hamar egymásra találnak, a fiút azonban egyre gyanúsabb alakok veszik körül, majd idővel egy puska is előkerül a szekrényéből. A harmadik főhős, Hanna (Cseh Annamária), az egyik gyanúsított mellé kirendelt ügyvéd, aki a mellett, hogy az ügyet próbálja felgöngyölíteni, maga is egy szörnyű családi tragédia súlyától gyötrődik.

2006-ban készült első nagyjátékfilmje, a Boldog új élet után (amit részben saját, intézetben töltött évei inspiráltak), Bogdán Árpádot most egyszerre foglalkoztatja a romasors, az előítéletek és a kegyetlenség témája. A történet motorját elindító családi tragédia nagyjából ott kezdődik, ahol Fliegauf Benedek Csak a szélje véget ér: a hirtelen megárvult kisfiúnak vissza kell, vagy inkább vissza kellene zökkenni a normális kerékvágásba, amit viszont nagyon nehézzé tesz a mindennapos iskolai szekálás, az új családi környezet és az egyre erősődő bosszúvágy. A film legnagyobb meglepetése az amatőr Csordás Milán, aki egy Facebook hirdetésre jelentkezve került be a csapatba – neki köszönhetőek a film legőszintébb pillanatai.

Éppen ezért, amikor őt elengedjük és belevágunk a két új történetbe, hiányérzetünk támad, a film három részre darabolása sokkal inkább a hátrányára, mint az előnyére válik, mert Virág és Hanna külön fejezete – amik inkább csak az utórezgéseiben kapcsolódnak a gyilkosságokhoz – hiába igyekszik, nem tud olyan zsigeri hatást kiváltani, mint a tragédiát intenzíven és testközelből megmutató első fejezet, és ez a szálak egybefogásával talán az egész filmre kihatott volna. Dobos Tamás operatőr mindhárom szereplőt egy földtől elemelt, vagy egy víz alatt megdermedt világba helyezi, mégis azok a realitásba visszarántó képek maradnak a legemlékezetesebbek, ahol a sörétes puskától szerzett sebtől még napokkal később is átvérzik Ricsi pólója, vagy amikor a veszélyt jelző, fényszórós autó először feltűnik a tarló égetése közben.

Bár kétségkívül Ricsi balsorsa a katalizátor, a két lánynak tőle függetlenül is megvannak a maguk démonai: Virág 45 percben olyan családi és lelki traumákon megy keresztül, ami egy önálló filmet is elvinne, és Hanna kirakósként kirajzolódó tragédiájából végül mégis kimarad egy-két fontosabb elem, kettőjük történetének összefonódásával pedig tovább nő a kérdések száma. Az a nyers erő, ami az első részben működik, a második kettőben inkább önismétlő szimbólumok sorozata: a víz, a lebegés, a teremtés motívuma a sokadjára már túlragozza azt, ami elsőre is egyértelmű és érzékeny hasonlat volt.

Jóllehet, a helyszín Magyarország, és térben és időben kötött események vannak a történet hátterében, az emberi gonoszság és a felvillanó remény Víg Mihály zenéjével univerzálissá tágul a ködös látványvilágban. Az erőszak mindig és minden helyzetben erőszakot szül, de ha hihetünk a rendező gondolatmenetének, az idő múlásával új élet fakad, ez pedig segít a továbblépésben és talán beköszönthet egy boldog, új élet.

Genezis

Írta és rendezte: Bogdán Árpád. Kép: Dobos Tamás. Zene: Víg Mihály. Szereplők: Kovács Zsolt, Nádasi László, Csordás Milán, Cseh Anna Marie, Illési Enikő Anna, Danis Lídia, Molnár Levente. 120 perc, 2018.

Hazai bemutató: 2018.04.12.