Máté KrisztinaSzintén a szerkesztőt (akinek sajnos nem tudjuk a nevét, mert a stáblista - ha van - olvashatatlanul száguld tova a magyar kereskedelmi műsorok után) fényezi a remekül összeszedett nyilatkozó-gárda. Az pedig a - szintén névtelen - riportert, hogy ezek az emberek mondtak is valamit. Durst György, Koltai Lajos vagy éppen Tarr Béla a nyilatkozói rutinjukon túl is képesek voltak valami személyeset átadni arról, hogy mit jelentett számukra Bódy és furcsa halála. De éppígy említhető volna Gazsi Zoltán (operatőr) vagy Grandpierre Attila (zenész, csillagász, a Kutya éji dala egyik főszereplője), Vészi János (rendező), Völgyi Vera (színész), Bonta Zoltán (Bódy rendezőasszisztense) és a többiek. Ritka volt az olyan megszólaló a műsorban, aki közhelyeket pufogtatott volna. És ez - a megszólalókon kívül - a riportert dícséri, aki képen kívüli kérdéseivel képes volt kihúzni a legszemélyesebbet ezekből az emberekből.

A voltaképpeni téma - Bódy halálának körülményei - helyett sokkal többet kaptunk. Korrekt bemutatást egy személyiségről, aki vitákat gerjesztett, nagy műveket hozott létre és furcsa halállal távozott. A Bódyt öngyilkosságba kergető illetékes elvtársaknak - akikről a műsor végén Csaplár Vilmos író még elejti, hogy "mindegyik itt van és sunyít" - hosszú és boldog életet kívánunk, utána pedig kellemes vakációt azon a nagyon, nagyon forró helyen, ahol már várják őket. De ez most mellékszál (médiakritikában vagyunk!).

A lényeg: Hétfő este láthattunk egy korrekt, szakmailag tisztességes, profi műsort a tv2-n. Lehet csodálkozni.