Kapcsolódó anyagok
Szeptember elsején még akkor is görcsbe rándul a gyomrunk, ha már sok-sok éve nem hallottuk a júniusig véget nem érő kínszenvedés kezdetét, a tanévnyitást jelző éles berregést. Mivel szeptember másodikára mindenki megfeledkezik a padban sínylődő nebulókról, összeszedtünk öt magyar iskolás filmet, hogy bebizonyítsuk, lehetnének rosszabb helyen is. Például egy kegyetlenül tréfás Kosztolányi-adaptációban.
Baradlay Rómeó nem a kőszívű ember eltitkolt gyermeke, hanem Ámbár tanár úr, a nyugalmazott matek-fizika szakos tanár, akit nyugdíjazása után helyettesítő tanárként alkalmaz a Bajza gimi. Egy németórán esedékes vendégszereplése olyan emlékezetesre sikerül, hogy osztályfőnöki címmel jutalmazzák. Nem csak a diákoknak, de Rómeónak is emlékezetes volt az a bizonyos németóra - első látásra beleszeretett a 4/C legszebb lányába, ám végül nem őt, hanem egy korban hozzáillő asszonyt vezetett az oltár elé. Fő-, cím- és rendezői szerepben Koltai Róbert pedagóguskodott 1998-ban.
Gárdos Péter 2009-es Kosztolányi-feldolgozásának láttán nem lesz több kétségünk - a gyerekek gonoszak. Az első világháború kitörésére ugyan még két évet várni kell, de a vidéki kisváros diákjainak körében már elkezdtek felbukkanni az egyre férfiasabb játékok. Egy papok által vezetett felekezeti iskolában a jó és a gonosz csap össze az új tornatanár, és az osztályfőnök képében, akit sokkal jobban érdekel, hogy volt-e magyar utas a Titanicon, mint az, hogy a rábízott gyerekek szép lassan túl messzire merészkednek. Egészen a pengevillogásig.
A legrosszabb dolog, ami egy pesti lánnyal történhet az, hogy vaskalapos, szigorú árkodi lánynevelő intézetbe száműzik. Pedig a látszat ellenére a Matula nem is olyan szomorú hely. Az ember lánya például évente váltogathatja a házastársát, legyen az a világatlasz, a terrárium, vagy a tanterem sarkában megbújó csontváz. Vitay Georginának nem megy épp könnyen a beilleszkedés, de a végén az egész intézmény az ő oldalára áll - Torma Piroskástól, Horn Micistől, Kőnig tanárurastól. Szabó Magda Abigéljának filmváltozatát tanévenként egyszer ajánlott megtekintetni.
Válogatásunk végén elérkeztünk az egész iskolai hercehurca legszebb napjához, a Ballagáshoz. Almási Tamás 1980-as filmjében a negyedik cések lázadnak fel a rendszer ellen, bár ehhez nem épp a legszerencsésebb időpontot választják – alig három hónappal az érettségi előtt véletlenül felgyújtanak egy osztálytermet. Úgy döntenek, nem érettségiznek le, mert az egész csak egy felesleges ceremónia, az iskolai vezetésről pedig megvan a nem túl hízelgő véleményük. Ám miközben gondolatban megváltják a világot, hamar rájönnek, hogy lassan itt az ideje felnőtté válni. A háttérben közben diszkréten üvölt a Neoton és az Edda.
Még több magazin
magazin
Működhet-e úgy egy bűnügyi film, ha a bűntett olyannyira megfoghatatlan, hogy sok néző észre sem veszi azt? A Hukkle esetében a bűntény csak arra…
továbbmagazin
Cancel culture az anatóliai tájban: Nuri Bilge Ceylan új filmjének tanár főhősét azzal vádolják meg, hogy bántalmazza a diákjait. Az Elszáradt…
továbbFriss
Filmpremierekkel érkezik a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál
Herendi Gábor futókról szóló romantikus vígjátékot készít
Ők az idei Mozgókép Fesztivál életműdíjasai
Élőzenével kísért némafilmekkel ünnepli a magyar film napját az Uránia
Idén májusban is lesz Artmozik éjszakája
Foroghat a Ványa bácsi, a Magyar királylányok és az itt élő svábokról szóló dokfilm is
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié- Mennyi kell?
- Hát, amennyi nekem kell, az neked kevés lenne beugrónak egy kártyapartihoz. Úgyhogy helyezzük a hangsúlyt a mikorra.