A forgatókönyvíró szakmát egyik talán leginkább megosztó kérdés, hogy milyen a jó treatment. Milyen hosszúnak kell lennie, mit tartalmaz pontosan, nem utolsósorban pedig mire való? Egyértelmű választ meg sem kísérlek adni erre a kérdésre, hiszen talán nem is létezik, miután annyira szubjektív, és egyén- illetve munkamódszer-függő a felvetés. Inkább néhány közismertebb és kevésbé népszerű elméletet és gondolatot elevenítek fel, illetve fejtek ki korántsem „megmondó”, sokkal inkább gondolatébresztő, esetleg vitaindító célzattal, miután a nagyjátékfilmes írást én is csak most tanulom. Jelenleg épp egy működő treatment megszerkesztésén fáradozom, és több utat is végigjártam, mire rájöttem, hogy nem szükséges feltalálnom a vajas kenyeret – elegendő elővenni az egyik legelterjedtebb hollywoodi formulát, amit nem véletlenül alkalmaznak csaknem három évtizede szerte a világon. De nem akarok nagyon előre szaladni, hiszen mielőtt a – nem véletlenül – legnépszerűbb megoldásra rátérnék, érdemes néhány problémát tisztázni.
Ha többet is meg szeretnél tudni a forgatókönyírásról, jelentkezz aMég több magazin
magazin
A régi barátok olyanok, mint az exek: volt köztetek valami, de már nem emlékszel pontosan mi, és nehéz róla beszélni. Az idő torzít, megszépít, de…
továbbmagazin
Boldog-e egy színésznő a Berlinale vörös szőnyegén? Mi történik, ha egy muzulmán kamaszlány leveszi a kendőjét? Megváltoznánk, ha más anyagi…
továbbBreier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié