Valami újat létrehozni

Kezdetben, gyerekként csak egy-egy statisztaszerep jutott neki, többek között a Herskó János Két emelet boldogság című filmjében, és bár érettségi után irodai munkákat vállalt, de minden vágya volt, hogy filmrendező legyen. A Magyar Televízió két-három éve sugározta műsorát, amikor András Ferenc távolabbi családtagok segítségével munkatársként elkezdhetett dolgozni a Szabadság téri épületben. A rendező úgy fogalmazott, hogy az ott töltött pár év számára szinte kultúrtörténeti korszakká nőtte ki magát, hiszen számtalan közismert médiaszemélyiség megfordult a stúdióban, és akiket eddig csak távolról láthatott, azokkal végre személyesen is megismerkedhetett. Azonban televízió sosem vonzotta annyira, mint a mozi és filmes közeg, így felvételizett a Filmművészeti Főiskola rendező szakára, ahova második alkalommal sikeresen fel is vették. Tanulmányai során több, hosszabb dokumentumfilmet készített el, mint például az Árvíz című alkotást.

Első nagy kasszasikere a Veri az ördög a feleségét volt, amit később a New York-i Modern Múzeum is megvett. Ebben az időben több televíziós játékfilmet készített, de egyik sem ugrotta meg az első filmjének átütő sikerét, azonban András Ferenc mindig is kísérletező szellemű rendező volt - és az is maradt a mai napig-, aki szívesen próbálkozik különböző műfajokkal. Megalkotni azt, amit már korábban létrehoztunk, a rendező elmondása szerint felesleges és haszontalan. Ahhoz, hogy valaki profi filmessé váljon, a lehető legtöbb és legváltozatosabb tapasztalatokat kell megszereznie.

Habár különböző műfajokban alkotott, legtöbb filmjében erőteljes hangsúlyt kaptak politikai témák. Ezeket a filmeket, ahogyan a Fényíró Filmklubban vetített Dögkeselyűnél is történt, vagy betiltották, vagy levágták a film zárójelenetét.

Dögkeselyű

Az 1982-ben elkészült Dögkeselyű, András Ferenc saját elmondása szerint, abszolút korképet nyújt a nyolcvanas évekbeli Magyarországról. A krimi a korabeli mindennapok hiteles képét igyekszik bemutatni, például a főszereplő, Simon József (Cserhalmi György) által végzett sofőr munka, tipikus plusz pénzkereseti lehetőséget jelenetett. Munkácsi Miklós, íróval együtt igyekeztek a történetet a leghihetőbbé, teljesen életszagúvá alakítani. Így például a Kerepesi úton zajló autósüldőzés az úgy nevezett natúr forgalomban, egy-két beépített emberrel szinte spontán forgott le, ehhez hasonlóan, mindössze két éjszaka leforgása alatt, komolyabb lezárások nélkül vették fel az esti rendőrrazzia jelenetet is.

A rendezőnek már film készítésének korai fázisában konkrét elképzelése volt, hogy a különböző karakterek megformálására, mely színészeket szeretné felkérni, így szereplőválogatásokra nem került sor.  Egyedül a Roska Cecíliához nem talált András Ferenc alkalmas színészt. A keresés egészen hosszú ideig tartott és egészen Lengyelországig mentek ahhoz, hogy Maria Gladkowskat megleljék. Érdekesség, hogy Udvaros Dorottyának ez volt az első komolyabb filmszerepe, ami után karrierje egyenesen ívelt felfelé.

Megtudtuk, hogy a rendező mindig gyökeresen mást szeretett volna csinálni, mint azok a kortás filmek, amiket a vásznon látott, és nagy hatással volt rá Truffaut és Andrzej Wajda munkássága.

Egy biztos, András Ferenc olyan filmalkotásokat tudhat magáénak, amik belevésték magukat a magyar filmművészet történetébe. Ebből a kaphattunk egy kis részletet az esemény során, ahol sok anekdota és tanács hangzott el. Minden sikeres filmje ellenére egy dolog a mai napig bántja a rendezőt: a számára legkedvesebb könyvből, Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéből nem sikerült filmet készítenie. Ezt az álmát ugyan nem is sikerült elérnie,  de rendkívül sokszínű életművel büszkélkedhet.