Csempészek (1958)

Máriássy Félix

Máriássy Félix életművéből a munkáskörnyezetben játszódó, lírai, neorealista alkotásokat (Egy pikoló világos, Külvárosi legenda, Álmatlan évek) szokás kiemelni, talán ez is magyarázza, hogy az ötvenes évek végének egyik legszebb magyar filmje, a Csempészek miért kerül ritkábban szóba.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok
A Szabó Pál regénye nyomán készült Csempészek ugyanis falusi közegben, a harmincas években, a román-magyar határ mentén játszódik, a korábbi Máriássy-filmekhez hasonlatosan azonban itt is finom egyensúlyba kerül a társadalmi-politikai közegábrázolás és a hősök személyes drámája. A film egy román parasztasszony és egy magyar parasztember összefonódó történetét meséli el. A határ ellenkező oldalán laknak, de ugyanaz a kiszolgáltatottság sújtja mindkettőjüket: állandó és biztos munka hiányában Anyica és Mihály is arra kényszerül, hogy az életét kockára téve csempészéssel keressen egy kevés pénzt magának és családjának. A film a játékidő kétharmadáig párhuzamosan futtatja a két cselekményszálat, bár a nyitójelenet előrejelzi a sorsok hasonlóságát és az összekapcsolódó motívumokat (Mihály rálő egy csendőrre, Anyica látja a bújkáló férfit; mindketten elveszítenek valamit: a nő a kendőjét, a férfi a gyerekének szánt babát).

Noha a határt kettőzött figyelemmel őrzik, ők ketten azonban mégis, újra útnak indulnak – majd találkoznak, és utána együtt bújkálnak, menekülnek a csendőrök elől. A szótlan, bizonytalan és kicsit bizalmatlan Mihály és Anyica között az együtt töltött pár óra alatt csendes, finom, ám egyre szorosabb kötelék kezd kialakulni (éjszakára a vihar elől behúzódnak egy falusi házba, a mulatozó helybéliek ott is tartják a házaspárnak gondolt menekülőket), az idill és a béke azonban csak pillanatnyi (miként a Külvárosi legenda című Máriássy-filmben is: ott a lelkes fiatal kalauz és az agresszív, részeges férje elől menekülő fiatalasszony között szövődő szerelem egyetlen békés, idilli epizódja a röpke zugligeti villamosutazás). Miután továbbindulnak, a határon belefutnak az őrségbe. A nádasban, egy parasztkunyhóban húzzák meg magukat – a csendőrök közelednek, a film azonban mégsem zárja le a történetüket, hanem az utolsó képsoron egy megriadt, felreppenő madarat látunk…

A Csempészek kevés dialógussal dolgozik, a szöveg helyett az apró, emberi gesztusok, a lírai átkötések és montázsok lesznek beszédesek. Ez a kihagyásos, finom líra Máriássy munkáinak egyik legfontosabb stílussajátosága. Filmjei kemény határhelyzetekben játszódnak, a társadalmi-politikai körülményeknek kizolgáltatott hősök történeteiben azonban a finom, egyszerű és emberi pillanatokra helyezi a hangsúlyt. A véletlen által egymás mellé sodort szerelmesek kapcsolata pillanatnyi menedék a megállíthatatlan végzet elől; az idill álomszerű, Máriássy filmjei mégsem a drámára, hanem az életképek lírai sorozatára koncentrálnak.
 
Szerző: Pápai Zsolt



Az ajándék szép szó, ha megtartják!

Rendező Szabó István
Szereplők Karin Boyd (Juliette Martens)
Krystyna Janda (Barbara Brukner)
Klaus Maria Brandauer (Hendrik Höfgen)
Rolf Hoppe (Tábornagy)
Cserhalmi György (Hans Miklas)
oscillator - 15:58

Szakdolgozat kérdőív HELP!

Sziasztok! Nagy segítség lenne, ha kitöltenétek ezt a kérdőívet, kb. 10-15 perc:) A lekérhető médiaszolgáltatásokról (VoD és hasonlók), tévézésről szól. http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/739996650/ forum
apapa65 - 21:36

Vadvirágos patika

Kár, hogy se megvenni, se megnézni vagy letölteni nem lehet ezt a szép filmet. A NAVA oldalán lehetett egy percet nézni belőle, de már azt sem lehet. Akkor meg minek kell a népet bosszantani azzal, ho[...] forum
Moka - 09:19

Hölgyeim és Uraim, megjelenik DVD-n a Final Cut!

Jó hír. A segédanyag miről szól? forum
Vedd meg!