Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966)

Várkonyi Zoltán


2006. szeptember 28. - filmhu



Jókainak az Egy magyar nábob című regénye hozta meg első nagy irodalmi és ebből következő anyagi sikerét. Amikor a 19. század ötvenes éveinek elején a megírásába belefogott, Magyarország a levert forradalom és szabadságharc utáni politikai és szellemi bénultság állapotában volt. A forradalom előzményeire, az úgynevezett reformkorra emlékező történet újra öntudatot adott az olvasóközönségnek.
 
 
 
 
A regény népszerűségét az is fokozta, hogy egyes alakjait élő minták alapján formálta meg a szerző. Két évvel később – nem utolsósorban a siker miatt – megírta a könyv folytatását, Kárpáthy Zoltán címmel, amelybe beleszőtte a nagy 1838-as árvíz eseményeit és báró Wesselényi Miklós hősiességét. Ez a két összetartozó műve teremtette meg azt a regénymodellt, amiért Jókai Mórt már életében rajongva szerették, későbbi korok pedig politikai irányultságuktól függetlenül példaként állították jövendő nemzedékek elé. Hazafias históriái mindenkor az ifjúság erkölcsi nevelésében is hasznosíthatók voltak.
A magyar filmesek már a némafilm időszakában előszeretettel fordultak a nagy mesemondó életműve felé, mely kimeríthetetlen kincsesbányának bizonyult. Ám csak a hangosfilm korában, a részletező elbeszélésmód kialakulása és a színes technika elterjedése után nyílt lehetőség rá, hogy ne pusztán zanzákat készítsenek. Bár Jókai jellemei általában fekete-fehéren állnak elénk, azaz vagy szélsőségesen jók, vagy gonoszak, történetei azonban elképzelhetetlenek lennének színes filmnyersanyag nélkül. A Szegény gazdagok (1959) kezdte a modernebb feldolgozások sorát, majd Az aranyember 1962-es cinemascope-ban is látható filmváltozatának népszerűsége valóságos szériát indított el. Várkonyi Zoltán járt élen ebben, a hatvanas-hetvenes években. Bán Frigyes és Gertler Viktor örökébe lépve ő rendezte, mindig professzionális módon a legsikeresebb Jókai-adaptációkat. A kiváló színész-rendezőnek igazából nem volt nehéz dolga. Jókainál ugyanis maga a történet a mondanivaló, aki azt hűségesen és a filmelbeszélés szabályaihoz alkalmazkodva elmeséli, már nyert ügye lesz a mozi nézőterén. Ha pedig ez párosul jó és népszerű színészek szerepeltetésével, nem marad el a tömegsiker.

Az Egy magyar nábob története 1822-ben kezdődik. Kárpáthy János, a különc „nábob”, léha és haszontalan életet él. Unokaöccse a nem kevésbé léha és könnyelmű Abellino csak az ő halálára vár, hogy a mesés örökséghez végre hozzájuthasson. Gonosz tréfát űzve koporsót küldet ajándékba nagybátyjának. A gaztett fordított eredményt hoz. Kárpáthy János, mintegy bosszúból, megembereli magát, felhagy züllött életmódjával, és feleségül vesz egy szép polgárlányt, Mayer Fannyt, akire Abellino fente a fogát, hogy elcsábíthassa. A korban össze nem illő házaspár példásan szép életet él, s hamarosan gyermekük születik, a várva várt örökös, Kárpáthy Zoltán. Az anya azonban meghal a szülésben, s a férj bánatában nemsokára követi nejét. Szentirmay gróf és hitvese vállalja a fiúgyermek fölötti gyámságot.
 
A Kárpáthy Zoltán históriája bő két évtizeddel később zajlik. A magyar reformkor kellős közepén járunk, amikor a magyar nemesség jobbik részre egy igazságos társadalmi kompromisszum létrehozásán fáradozik. Kárpáthy Abellinót, aki semmit sem változtatott bohém életmódján, továbbra is az örökség megszerzése izgatja. Szándéka elérése érdekében tisztátalan eszközöktől sem riad vissza. Kétségbe vonja, hogy Zoltán valóban Kárpáthy fia lenne. Perét egy kapzsi ügyvédre bízza, aki évjáradék fejében lemondatja Abellinót a követeléséről. A koholt vádak miatt Zoltán veszni hagyná a vagyont, de közben kiderül, hogy a periratok hamisak. Ekkor más módon akarják elveszejteni Zoltánt: felbérelnek egy híres bajvívót, hogy kössön bele. Csakhogy gyámatyja, Szentirmay gróf és az árvízi hajós, Wesselényi báró megelőzik. Szentirmay halálos sebet kap a párbajban, Wesselényi viszont ledöfi a bérvívót. A cselszövés megdől, az ifjú Kárpáthy visszakapja vagyonát, és nőül veszi szerelmét, gyámatyja leányát.

Várkonyi Zoltán nemcsak jó színész volt (ebben a filmben például a minden hájjal megkent ügyvéd, Maszlaczky szerepét játszotta, ahogy kell, utálatot váltva ki a nézőtéren), de nagyon jól osztott szerepeket. Az egy műsorban vetített két egész estét betöltő film főcímlistája valóságos korabeli hazai sztárparádé. Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán játssza a Szentirmay házaspárt, Venczel Vera és Kovács István az ifjú szerelmespárt. Mellettük még Bitskey Tibor, Sulyok Mária, Pap Éva, Tordai Teri, Halász Judit kapta a főbb szerepeket – mind a Várkonyi vezette Vígszínház akkori tagjai. Básti Lajos Wesselényi báró szerepében a régi nemzeti színházi játékstílust hozta személyisége súlyával, amely tökéletesen beleillett a romantikus történelmi tabló hangulatába.
 Jókai két regénye méltó formában került a közönség elé. Akkor még nem azzal a céllal forgatták, hogy pótolja az olvasást. Mára megvan az a szerepe is – akár tetszik, akár nem –, hogy az újabb nemzedékek jó esetben ebből ismerik meg legtermékenyebb regényírónk fordulatos, jól átélhető két regényét.
 
Szerző: Kelecsényi László



Címkék

filmtörténet , elemzés





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |