Szégyen - Töredékek a huszadik századból
Stáb |
rendező | Esztergályos Károly |
forgatókönyvíró | Esztergályos Károly | |
producer | Fülöp György | |
operatőr | Győri Márk | |
vágó | Palotai Éva | |
rendező munkatársa | Fehér Edit | |
jelmeztervező | Jánoskúti Márta | |
gyártásvezető | Fábián Zoltán | |
hangmérnök | Takács Mariann | |
berendezés/kellék | Schöffer Ferenc | |
segédoperatőr | Gondár András | |
építész | Varga Péter |
Szereplők |
Herrer Sára | |
Kinizsi Ottó | ||
Szalma Noémi | ||
Nagy-Kálózy Eszter | ||
Máté Gábor | ||
Sárvári Diána | ||
Medve József |
Gyártó | Centrál Filmstúdió Kft. | |
Koprodukciós partner | Magyar Televízió | |
Szinopszis
„A film egy ember sorsát követi, aki nem született hősnek. Meddig maradhat ember, az ember, anélkül hogy hős legyen, de gyilkossá se váljon… nem tudom a választ.” - mondta a rendező, Esztergályos Károly. - Karinthy Ferenc sem tudta, de feltette a kérdést. Valószínű, hogy minden életben, minden korban más erre a válasz.
Sartre „Temetetlen holtak” c. darabjában kínvallatás alá vetett francia ellenálló mondja: „Nem arra születtünk, hogy állandóan képességeink végső határán éljünk. A völgyekben is vannak utak.” A huszadik század folyamán sokszor kényszerült az ember szembenézni azzal, hogy hol is vannak azok a völgyekben levő utak, és meddig mehetünk rajtuk anélkül, hogy feladnánk magunkat, hogy megszűnnénk magunk lenni?
A magyar történelem két rettenetes pillanatában néz szembe ezzel a kérdéssel a film főhőse. A második világháborúban katonának kényszerítve és a Rákosi rémuralom legsötétebb esztendejében. A történelem drasztikusan meghatározza a film szereplőinek sorsát, de köztük jóformán szó sem esik a történelem nagy kérdéseiről. Két éjszaka játszódik a történet (és egy fanyar-ironikus utójáték harmadik éjszakáján) jóformán csak egy férfit és egy nőt látunk, akik egymást akarják, de a sors őket akarja. A diktatúra körülményei között már csak hős lehet az ember, ha ember akar maradni. A völgyekben nincsenek utak. A tévéfilmben két szerelmi történet tanúi vagyunk, ha a szerelmet itt csupán a mindennapok rémületéből menekülni akaró emberek feltámadó vágya jelenti is.
Sartre „Temetetlen holtak” c. darabjában kínvallatás alá vetett francia ellenálló mondja: „Nem arra születtünk, hogy állandóan képességeink végső határán éljünk. A völgyekben is vannak utak.” A huszadik század folyamán sokszor kényszerült az ember szembenézni azzal, hogy hol is vannak azok a völgyekben levő utak, és meddig mehetünk rajtuk anélkül, hogy feladnánk magunkat, hogy megszűnnénk magunk lenni?
A magyar történelem két rettenetes pillanatában néz szembe ezzel a kérdéssel a film főhőse. A második világháborúban katonának kényszerítve és a Rákosi rémuralom legsötétebb esztendejében. A történelem drasztikusan meghatározza a film szereplőinek sorsát, de köztük jóformán szó sem esik a történelem nagy kérdéseiről. Két éjszaka játszódik a történet (és egy fanyar-ironikus utójáték harmadik éjszakáján) jóformán csak egy férfit és egy nőt látunk, akik egymást akarják, de a sors őket akarja. A diktatúra körülményei között már csak hős lehet az ember, ha ember akar maradni. A völgyekben nincsenek utak. A tévéfilmben két szerelmi történet tanúi vagyunk, ha a szerelmet itt csupán a mindennapok rémületéből menekülni akaró emberek feltámadó vágya jelenti is.
Cselekmény címkék
diktatúra, II. világháború, szerelemHelyszínek |
Budapest, Tahitótfalu |
Ha szeretnéd, hogy Te, a Céged vagy a Filmed megjelenjen a HMDb adatbázisában, ill. a filminhungary-n, akkor lépj kapcsolatba velünk: info@forum.film.hu
Ha hibát vagy szerzői jogokat sértő tartalmat találtál, írj nekünk!