Rejtő Jenő legendás élete filmen

Kiállítás a Zsidó Múzeumban

2009. április 15. - filmhu
Rejtő Jenő legendás élete filmen
A Magyar Zsidó Múzeum a legendás író, Rejtő Jenő szellemét idézi meg idén tavasszal. A kiállítást, amely a neves animációs filmrendező, Varsányi Ferenc és a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével valósult meg, május 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat része Varsányi Ferenc Rejtő-filmje is, a Volt egyszer egy regényhős.

Rejtő Jenő nevét mindenki ismeri. Egyes felmérések szerint – annak ellenére, hogy nem része az iskolai tananyagnak – minden második magyar ember olvasta legalább egy regényét, rajongóinak száma pedig meghaladja a kétmilliót. Bárki könnyedén fel tudja sorolni nem egy Rejtő-mű címét vagy jellegzetes hőse nevét, róla magáról viszont alig tudunk valamit.

Bepillantást enged munkamódszerébe, regényei világába


Ezt a hiányt igyekszik most pótolni a Magyar Zsidó Múzeum legújabb kiállításával, amely végigkalauzol minket Rejtő Jenő életén, bepillantást enged munkamódszerébe, regényei világába s a korabeli irodalmi, színházi és filmes életbe. Néhány évvel ezelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban már láthattunk egy hasonló tárlatot, ám a mostani kiállítás – bár törzsanyagát a PIM-tól kölcsönözte – több újdonsággal is szolgál. Varsányi Ferenc Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak című animációs filmje például, amely szellemesen és újszerű felfogásban idézi meg a legendás író szellemét, itt a Zsidó Múzeumban látható elsőként, továbbá megtekinthető Barnóczky Ákos filmrendező  Piszkos Fred a kapitány című színdarabjának DVD-felvétele is.

A kiállítás első termében a harmincas évek Budapestjének hangulatát megidézve Rejtő Jenővel, az emberrel és az íróval találkozunk. Elolvashatjuk az életrajzát, részletesen megismerhetjük az életművét, megtekinthetjük néhány személyes holmiját és a hivatalos iratait, fotókat nézegethetünk róla és művésztársairól, láthatjuk a kéziratait, regényei különféle kiadásait és rengeteg korabeli plakátot. Itt olvasható az Egyedül vagyunk című nyilas folyóirat 1942. október 9-i számában megjelent, Bemutatjuk a Piszkos Fred szerzőjét című ún. gyilkos-cikk is, amely Rejtő zsidó származását firtatta. Az író a híres-hírhedt cikk megjelenése után szinte azonnal megkapta munkaszolgálati behívóját, legyengült szervezete pedig az ukrajnai télben igen hamar feladta a küzdelmet...
A második terem négy sarkában a levél-, forgatókönyv- és kézirat-részleteken, illetve a regényborítókon és a további plakátokon kívül Rejtő regényeinek fantáziadús illusztrációit találjuk. Kikötői kocsmabelső bilinccsel, késsel és matróz-bábuval, tárgyak a Láthatatlan légió felszereléséből, a Tizennégy karátos autó darabjai, sakktábla, Babette anyó lavórja és a megevett stáb maradványai kápráztatják el a Rejtő-rajongókat és a kevésbé olvasott kíváncsiskodókat. A harmadik teremben látható Varsányi Ferenc már említett 25 perces animációs filmje, illetve Korcsmáros Pál és Cs. Horváth Tibor Az elátkozott part című képregénye.

Rejtő regényeinek fantáziadús illusztrációi


Varsányi Ferenc rendező-forgatókönyvíró kamaszkora óta Rejtő regényeinek bűvkörében él. A Piszkos Fred, a kapitány volt élete második könyve, amit nyolc-kilenc évesen olvasott a bárányhimlőből lábadozva, majd ezután jött sorban a többi regény és a Korcsmáros Pál által illusztrált Rejtő-történetek a Füles-füzetekben. Varsányit gyerekkora óta fogva tartja a rejtői világ és humor, lenyűgözi Rejtő írói és emberi univerzalitása, s a tény, hogy nála az írás és az élet szervesen összetartozott, nem vált ketté.

Rejtő Jenő regényszerű életet élt és életszerű regényeket írt. „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni.” – szól a népdal, ami tökéletesen összecseng a gyertyát mindkét végén égető író művészi hitvallásával. A zaklatott életet élő, rendkívül termékeny regény-, színdarab-, forgatókönyv- és kabarészerző ars poétikája, amely elhangzik a filmben és a kiállításon is olvasható, ugyanis így zárul: „Mi a leghőbb vágyam? Az, amit a költő kíván: egyszer életemben jól kialudjam magam.” Ökölvívó-múlt, kalandos utazások Marseillestől Velencén át Konstantinápolyig, gazdasági világválság és szegénység, a kabarék világa, hírnév és pénz, színdarabok, forgatókönyvek, regények és több száz kabaré, kávé, nyugtatók és idegszanatórium, zsidótörvények, az őrült háború, ukrajnai munkaszolgálat… és a ’nagy mű’ befejezetlen marad. Íme, címszavakban a mindössze 37 évet élt Rejtő Jenő élete, amit a film és a tárlat igen érzékletesen, érdekfeszítően mutat be.

Varsányi Ferenc a kiállítással kapcsolatban elárulta, hogy egy lehetséges Rejtő-film tervét tavaly kezdte el szövögetni. Ötletét megosztotta Rusznák Rita muzeológussal, aki lelkesen támogatta, és felvetette, hogy a film anyagából létre lehetne hozni egy kiállítást is, majd közvetítette az elképzelést a Magyar Zsidó Múzeum vezetősége felé. Az anyaggyűjtést a Rejtő kéziratos hagyatékának nagy részét őrző Petőfi Irodalmi Múzeumban, a korábbi Rejtő-kiállítást rendező Thuróczy Gergely irodalomtörténésznél és irodalmi muzeológusnál kezdték, aki tevékenyen kapcsolódott be az új tárlat és a film előkészítő munkálataiba. A Volt egyszer egy regényhős… és a kiállítás nagyon kevés pénzből született, de a szervezőket, bárhová fordultak, Rejtő-rajongók fogadták, akik mind segíteni akarták valamivel a munkát. A támogatások – a főbb pártfogók a PIM, az Országos Széchenyi Könyvtár, a VII. Kerületi Önkormányzat, a Duna Televízió és a Szabó Ervin Könyvtár voltak – tehát főként az anyagok kölcsönzésében vagy megszerzésében merültek ki. Varsányi e munka során szembesült azzal, hogy az írót a fiatalabb generációból is nagyon sokan ismerik és szeretik, saját szavaival élve, hogy „Rejtő varázsa nem múlt el még a mostani őrült időkben sem”.

A rejtői univerzum leginkább az animációval fogható meg

A következő munkafázisban az összegyűjtött anyagot szelektálni kellett aszerint, hogy mi az, ami csak a filmben, csak a kiállításon vagy mindkettőben hasznosítható, s a tárgyi dokumentumokhoz és egyéb illusztrációs anyagokhoz igazítani a mozgókép szerkezetét és a tárlat felépítését. A fotók, színházi plakátok, kéziratok, forgatókönyvdarabok, különböző Rejtő-kiadások, korabeli felvételek és játékfilmek, személyes iratok és ránk maradt használati tárgyak képezik a kiállítás szemléltető anyagát, a filmben pedig ugyanezeket láthatjuk vágóképként. A tárlat utolsó termében megtekinthető film Rejtő Jenő életét a börleszkfilmekre jellemző, inzerttel bevezetett szakaszokra osztva meséli el, amely a rendező-forgatókönyvíró leleménye, s a kiállítás felépítése is többé-kevésbé ezt a szerkezetet követi.

Varsányi a film alaptörténetét Hámori Tibor újságíró két művére (Piszkos Fred és a többiek… - Történetek Rejtő Jenő életéből; Rejtő Jenő rejtélyes élete) építette, a Thuróczy Gergellyel való eszmecserék során pedig arra az elhatározásra jutott, hogy szakítva a biografikus feldolgozások hagyományos módszerével valami egészen új műfajban mutatja be a legendás írót. Így lett a Volt egyszer egy regényhős… a rejtői élet- és regényvilág sajátos olvasataként egy dokumentarista animációs legendárium. A huszonöt perces filmben Rejtő Jenő két szereplője, Tuskó Hopkins és Csülök (a Három testőr Afrikában és Az elátkozott part című regények hősei) rajzfilmfiguraként – Varsányi úgy véli, hogy a rejtői univerzum leginkább az animációval fogható meg, így kerültek a filmbe a Garisha H. Zsolt által rajzolt karakterrajzok – kel életre, hogy megosszák velünk szülőatyjuk történetét. Az író regényes életének ránk maradt dokumentumaiból csak hiányos történetet lehetett volna elmesélni, ezzel az érdekes narrációs megoldással azonban a töredékes Rejtő-életrajz egyes állomásait össze lehetett kapcsolni, tehát dramaturgiailag áthidalhatóvá váltak az ugrások, a kihagyások.

A Volt egyszer egy regényhős… valószínűleg még a kiállítás ideje alatt látható lesz a Duna Televízióban, de az alkotó tervei között szerepel néhány fesztivál is.



Címkék

hír


Nézd szivi, leszaladt egy szem a harisnyámról... nincs is rajtam harisnya!
Vivian Ward - Micsoda nő!

DOSSZIÉ
Titanic 2014
Április 4-12. között az Urániában, az Örökmozgóban, a Toldiban, a Puskinban és az A38 hajón várja a közönséget a 21. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál. Idén 25 nemzet 52 alkotása kapott helyet 7 szekcióban. Hírek, kritikák, beszámolók, interjúk és videók a fesztiválról.bővebben

Article ikonAz ismeretlen Jancsó a Titanicon

apapa65 - 2014. március 26. 21:36

Vadvirágos patika

Kár, hogy se megvenni, se megnézni vagy letölteni nem lehet ezt a szép filmet. A NAVA oldalán lehetett egy percet nézni belőle, de már azt sem lehet. Akkor meg minek kell a népet bosszantani azzal, ho[...] forum
Moka - 2014. január 22. 09:19

Hölgyeim és Uraim, megjelenik DVD-n a Final Cut!

Jó hír. A segédanyag miről szól? forum
f.r.a.n.k. - 2013. november 2. 19:48

Sose halunk meg?

EXT. MAROS / MEZŐ - NAPPALMásnap június 8-án, körülbelül déli 12 és 1 óra közt, akeresztesek «megszámlálhatatlan» sereggel keltek át a Marosons azonnal teljes erővel kezdték ostromolni a várat. Solymo[...] forum
Rövidekről röviden sorozatunkban készülő rövid alkotásokat, kisfilmeket, tévéfilmeket mutatunk be.bővebben

Article ikonCsáki László: Az idő a legjobb konzulens