Rohonyi Gábor és M. Kiss Csaba filmje hasít a mozikban
Két hét alatt közel 42 ezer nézőt vonzott be a mozikba Rohonyi Gábor és M. Kiss Csaba rendezőpárosának vígjátéka, a Brazilok, a sokadik magyar film az idén, amely az elmúlt években nem tapasztalható nézőszámot produkál. Gondoljunk csak a Kincsem 300 ezret súroló, vagy a Testről és lélekről 50 ezres publikum fölötti eredményére.
A Brazilok története egy kis faluban játszódik, ahol mindenki a helyi focibajnokság lázában ég. Az új, fiatal plébános (Bánki Gergely) elintézi a polgármesternél (Fekete Ernő), hogy a Brazilok, vagyis a romák focicsapata is ott lehessen a mezőnyben. Az előre elkönyvelt győztes persze a helyi önkormányzat nagyvadjaiból álló társaság, élén a polgármesterrel, aki nem tud hibázni, és helyettesével (Schmied Zoltán), aki meg nem szeret. Egy bökkenő van: a Brazilok csapata is minden áron nyerni akar, a leginkább Fingi, a 13 éves, Ronaldo-őrült kissrác, akinek börtönből szabadult bátyja segítségével el is indul a felkészülés.
A Brazilok faluja Magyarország kicsiben. Ami itt történik, az bárhol az országban megtörténhetne, a film egyik különlegessége viszont, hogy minden karakter szerethető valamiért, mindegy, hogy melyik oldalon áll. A magyar hétköznapokban a pálya sokszor lejt, a Braziloknak is nehezebb a dolguk, mint vetélytársuknak, de megvan rá a képességük, hogy billentsenek a valóságon. Az alkotók szándéka szerint a film hangulatát egyszerre jellemzi a szabad, képi és verbális humor és a személyes sorsokon átívelő, apró drámai helyzetekből felépített részletgazdagság. Mi ezt gondoltuk a filmről, M. Kiss Csabával és Rohonyi Gáborral pedig ezekről beszélgettünk.
Címlapon: Nagy Dániel Viktor és Lakatos Erik (jelenet a filmből). Forrás: Brazilok produkció
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
