A fesztivál egyik igazi különlegessége Tóth Endre (André de Toth) 1939-ben készült Két lány az uccán című filmjének vetítése lesz. Az alkotás a Martin Scorsese vezette Film Foundation, a Cineteca di Bologna és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében felújított 35 mm-es kópián lesz látható. A teljes körű restaurálás alapjául a Budapesten őrzött, hiánytalanul, jó állapotban fennmaradt kép- és hangnegatív szolgált, amely a bolognai szakemberek keze alatt fizikai javításon és tisztításon esett át, majd a kép és a hang digitalizálását követően újabb restaurálási fázis következett, végül ennek eredményét újra filmszalagra írták. Tóth Endre e korai munkája így mind digitális, mind analóg formában filmtörténeti jelentőségéhez méltó minőségben adható át a következő generációknak.

Tasnády-Fekete Mária

A felújítást annak a Film Foundation-nek a jelentős támogatása tette lehetővé, amelynek szakmai munkáját Scorsese mellett olyan rendezők fémjelzik, mint Steven Spielberg, George Lucas, Francis Ford Coppola, Christopher Nolan vagy Wes Anderson. Az alapítvány World Cinema elnevezésű filmmegőrzési projektjében a Két lány az uccán olyanok alkotásai között képviseli a magyar filmművészetet, mint Fred Zinnemann, Szergej Paradzsanov, Hou Hsiao-hsien és Apichatpong Weerasethakul. Tóth Endre / André de Toth nemzetközi hírneve indokolja is a kitüntetett szakmai figyelmet. Pályájáról Quentin Tarantino, Richard Donner, Nicolas Roeg nyilatkoztak nagy elismeréssel; önéletrajzi könyvéhez Martin Scorsese írt bevezetőt; és a Két lány az uccán felújítása is egy francia rendező, Bertrand Tavernier kezdeményezésének köszönhető.

André de Toth

Tóth Endre rövid, de igen intenzív hazai pályakezdés – egy év alatt öt film leforgatása – után a világháború elől Angliába ment, ahol Korda Sándor (Alexander Korda) mellett dolgozott rendezőasszisztenseként, majd az Egyesült Államokban folytatta karrierjét. Itt újat tudott mondani a klasszikus hollywoodi film olyan területein, mint amilyen a western és a film noir, de rendezett thrillert, kalandfilmet, életrajzi drámát és 3D horrorfilmet is. Ugyanakkor mindvégig megőrizte a nagy stúdióktól való függetlenségét. Rendezői pályája utolsó szakaszában újra Európában dolgozott. Nevéhez fűződik többek között az 5 óra 40 (1939), a Sötét vizeken (Dark Waters; 1944), a Kelepce (Pitfall; 1948), a Panoptikum – A viaszbabák háza (House of Wax; 1953), Az indián harcos (The Indian Fighter; 1955), A száműzött napja (Day of the Outlaw; 1959) és a Piszkos játék (Play Dirty; 1968). Ez utóbbi – egy Michael Caine főszereplésével készült háborús film, egyike a rendező legkarakteresebb munkáinak – szintén látható lesz majd a fesztiválon.

Forrás: Czirják Pál szakreferens / Fotó- és Plakáttár, Magyar Nemzeti Filmarchívum