Ki ugorja meg a lécet?

Jung András (Nagy Zsolt) 1958 karácsonyán egy budapesti konspirált lakásban várja tanítványait, akiknek valójában nem a némettanára, hanem a tartótisztje. Miután minden ügynöke jelentését végighallgatta, feldíszíti a fenyőfát, s várja kedvesét (Hámori Gabriella), hogy együtt költsék el az ünnepi vacsorát. Mindeközben a felettese (Kulka János) a szemben lévő lakásból távcsövön minden mozdulatát figyeli. Hogy ki és hányasra vizsgázik ebben a fenyegetéssel, titkokkal és árulással terhes szituációban, az maradjon titok, mint ahogy az is, hogy mit rejt az ajándékba kapott karácsonyfadísz. Annyi biztos, hogy A vizsga az utóbbi évek legkúlabb magyar filmje az ötvenes évek Magyarországáról, miközben egy pillanatra sem akar más lenni, mint ami: feszült és fordulatos politikai krimi.

“Ez egy másfél, majdnem két éve húzódó terv, és azért is kifejezetten hálás vagyok Bergendy Péter rendezőnek, hogy megvárt és nem adta oda másnak a szerepet. Markó Pál magas rangú belügyes tiszt, van egy pártfogoltja, a Nagy Zsolt alakította Jung András, akiért tűzbe tenné a kezét - és egy nagyon gonosz, a korra jellemző procedúra során másként alakul az ő kettejük története. (...) Ezek az emberek nagyon hittek abban, amit csináltak, rendíthetetlenül hittek az Eszmében, és ennek nevében követték el ezeket a borzalmakat. A mindenek feletti lojalitás legtragikusabb vonulata, hogy mindent elsöpör, mindent felülír az ambíció. Szörnyű történet, nem tudom, hogy tanulsága mennyi van. De az egyik legizgalmasabb forgatókönyv, amit mostanában olvastam, gyakorlatilag harminc perc alatt felfaltam: tele van fordulatokkal, egészen krimiszerű, feszes, fordulatos, tömör - remélem a film is ilyen lesz, nagyon élvezetes munka. Jó ez a díszlet, jók a képek - nagyon igazinak tűnik” - mesélte a forgatáson a film egyik főszereplője, Kulka János.