Sonita és családjának Iránba átjutott része a nincstelenség küszöbén tengődik évek óta, a tizenéves lány nem csak a tanulója egy menekülteknek és utcagyerekeknek fenntartott iskolának, hanem takarítást is vállal, hogy segíthessen átmeneti otthonuk fenntartásában. Közben rapszövegeket ír a saját bőrén tapasztalt társadalmi problémákról, és zenei karrierről, nemzetközi hírnévről álmodozik. Rövid távú célja, hogy egy profi stúdióban rögzíthesse egy felvételét, de mindez háttérbe szorul, amikor kiderül, hogy az Afganisztánból Teheránba látogató anyja az afgán hagyományoknak megfelelően el akarja őt adni feleségnek.
A rendező ezen a ponton kapcsolódik be az események folyásába, és mindent elkövet, hogy megóvja Sonitát az őt fenyegető veszélytől, egyben hozzásegítse álmai megvalósításához. A Nemzetközi panoráma szekcióban helyet kapó film az embertelen hagyományok mai napig való alkalmazásán túl a tizenéves lány kivételes talpraesettségét és élni akarását mutatja meg a nézőknek. A film első, kedd esti bemutatója egyben a Verzió idei nyitóeseménye, ahol a vetítés után a teheráni születésű rendezővel találkozhatunk. (Vetítések: november 8. kedd, 19:00, Toldi; november 11. péntek, 20:00, Kino; november 12. szombat, 18:15, Toldi)
A migrációval, azon belül a menekültek integrációjával foglalkozó Úton és otthon blokk egyik figyelemre méltó darabja Benjamin Kahlmeyer filmje, a Láthatatlanok. A német rendező a hazájába érkező menedékkérők kálváriáját mutatja be négy egyéni sorson keresztül. A kamera végigkíséri a menekülteket, ahogy szállásról szállásra irányítják őket, elvégzik rajtuk a szükséges orvosi vizsgálatot, vagy különböző bürokratikus eljárásokon mennek keresztül. A folyamat lassúsága ugyan próbára teszi tűrőképességüket, mégis érezhető rajtuk az új otthon megtalálásából eredő nyugalom. Kahlmeyer filmjét ajánlja Forgách András író is az alábbi videón. (Vetítések: november 10. csütörtök, 18:15, Toldi; november 12. szombat, 20:30, Művész)
A hazai alkotásokat feltérképező Magyar panoráma mezőnye is sok érdekességgel szolgálhat, közéjük tartozik Horváth Balázs az itthoni droghelyzetet meglehetősen pontosan rögzítő filmje, a Dizájneren. Az egykor heroint használó Geri – aki korábban a 444.hu egy videóriportjában is feltűnt – ma már az olcsó, de annál pusztítóbb anyagok, az ismeretlen összetételű dizájnerek rabja. Geri a lehető legintimebb közelségbe engedi a filmeseket, akiknek a munkáján keresztül átélhetjük a leszokással már többször próbálkozó, a film végén is épp rehabra készülő srác vesszőfutását. A függőséget egyébként helyesen egy gyógyítandó betegségként definiáló, illetve ezt az álláspontot közvetítő film nem csak a szerhasználathoz vezető útról, de a már nyakig benne lévőket övező környezetről, annak segítő, vagy épp visszahúzó aspektusairól is beszél. (Vetítik: november 10. csütörtök, 16:00, Toldi; november 13. vasárnap, 14:15, Toldi)
Fentiekből is kitűnik, hogy a Verzión bemutatott alkotások az idén sem a kíméletességről szólnak, és választott témáikkal alaposan igénybe veszik közönségüket. Az egyik legfontosabb budapesti filmfesztivál részletes programját napi bontásban is megtaláljuk a Verzió honlapján, ahol a vetítések mellett rendezett egyéb programokról, közönségtalálkozókról és kerekasztal-beszélgetésekről is informálódhatunk.
