Az idei év legsikeresebb alkotása egyértelműen a magyar-lengyel rendező gyönyörű animációja, amely egy víz alatt feltáruló másik világba vezeti el a nézőt. A filozofikus alkotás méltón állít emléket az idős kornak és az elmúlásnak, és ezt nem csupán a magyar kritikusok díjazták, de a nemzetközi zsűri is, hiszen elnyerte a az idei KAFF fődíját. Ducki Tomek Fürdő című filmjében két már idős úszónő találkozik a gőzben, együtt merülnek a víz alá, amely segítségével felelevenedik egy régebbi, még aktív korukban lezajlott verseny. Vajon melyiküknek fontosabb a jelen és melyiküknek a múlt? Ducki Tomek nem először alkot emlékezetest, az ő nevéhez fűződik a 2007-es Lifeline is.
Fürdő
Bányai Zsuzsanna két éve végzett a MOME-n, most pedig egy igen erős atmoszférájú filmmel nevezett a fesztiválra. Első pillanatban megérezzük a Szajna parti este felhőtlen hangulatát, sétáló fiatalokat látunk, akik a nyári zápor elől egy híd alá menekülnek, és amikor az egyik lány énekelni kezd egy dalt, mindegyikük a múlt emlékeibe temetkezik.
A fiatal alkotók körében népszerű kérdés, hogy itthon maradjanak-e, vagy külföldön próbáljanak szerencsét. Kungl Mátyás Lány hátizsákkal címmel készített MOME vizsgafilmet, amelyben a főhős hátizsákjában egészen elmerülve a tudatalattijába jut el. Ottlik Anna, a BKF-en végzett alkotó érzékletesen járja körül a menni vagy maradni témakört Kiút című alkotásában, és ő is egészen a tudatalattiig merészkedik annak érdekében, hogy a kérdésre választ kapjon. A rendező egy másik alkotása, a Hertelendi Amandával közösen készített szintén BKF-es alkotás, a Peron elnyerte a legjobb karakteranimációért járó díjat, a szombaton méltatott gyurmaanimációban egy amatőr pantomimművész megpróbál felvidítani egy metróra várakozó morózus férfit, ám hirtelen váratlan dolgok történnek.
Peron
Az elsőfilmesek közül három alkotás is felkeltette a figyelmünket. A mezőny legfiatalabb alkotója, a még gimnazista Kapitány Frigyes munkáját Papp Károly Kása animátor segítette, ám ez nem von le a Gyurmók erényéből, amely finoman és érzékletesen beszél a másság elfogadásáról. Az alkotást a zsűri is értékelte, az animátor a legjobb térbeli animációért jűró különdíjat érdemelte ki. Az eredetileg tervezőgrafikus végzettségű Bátory Péter Wayan Mastra balinéz vallási vezető életét vitte vászonra A reformer című filmjében, a különleges képi világú alkotás a különböző kultúrák ütközéspontjait, konfliktusait tárja fel, megoldást is adva a problémára. Az MTVA támogatásával jött létre Traub Viktória alkotása, a kisgyerekek számára is élvezhető Vastojás, amely egy kisfiú kalandját meséli el elátkozott baromfiakról, gonosz harcsáról és világító bogarakról.
A két évente megrendezett fesztivál hátránya, hogy jó pár olyan alkotás is feltűnik, amelyet már sok alkalommal volt lehetősége megtekinteni a fesztivál főleg szakmabeli, de mindenképpen az animáció iránt kiemelten érdeklődő látogatóinak. Ahogy két évvel ezelőtt a Nyuszi és őz, mielőtt bejárta az egész világot, itt kezdhette meg fesztiválkörútját, most a 2014-es évben hasonló sikereket elért, sőt az Oscar előszobájáig eljutó egyedülállóan abszurd és egyben filozofikus Symphony No. 42. Kecskeméten talán pont ezért egy kicsit elveszett.
Reformer
Szerencsére abszurdból Bucsi Réka alkotásán túl sem volt hiány ez alatt az öt nap alatt. Gellár Csaba Edgar Allen Poe adaptációja egy rémmese sorozat első része, amelynek világa régi sötét népmeséken és a korai horrorirodalmon alapul, ráadásul a humoros történeten és a gyönyörű grafikán túl azt is megtudhatjuk a Blackwoodból, hogy Ónodi Eszter milyen szépen beszél angolul. Voltaire Candide-jét értelmezte újra Bera Nándor, a nem csak témájában, de látványvilágában is erőteljesen abszurd sorozattal már a közszolgálati csatornákon is találkozhatunk. A Limbo Limbo Travel pedig egyenesen Annecyből érkezett Kecskemétre, hogy elbűvöljön bennünket groteszk humorával. “Jó pár évvel ezelőtt Zsuzsi talált egy újsághirdetést, amely női utasok számára szervezett utazásokat Kubába, társkeresés céljából. Ez adta a löketet a közös őrületünk megkezdéséhez. hirdetést olvasva beugrott egy kép, ahogy hatalmas nők vadásznak kistermetű férfiakra egy egzotikus szigeten, és végül e köré építettük a történetet. Megforgattuk a bevett nemi sztereotípiákat, miszerint a nő a passzív, a férfi az aktív fél a párválasztás során, és ez rengeteg játékra adott lehetőséget.” - nyilatkozta nekünk a rendezőpáros, Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála a neves fesztivál előtt.
Bertóti Attila neve már évek óta jól cseng az animációs körökben, Ariadné fonala című filmjével várt ismertté, amikor megnyerte a 10. KAFF-ot. Idén, Mese című munkájával, még Kecskemét előtt szintén megjárta a legrangosabb animációs fesztivált, Annecyt. A film az orosz abszurd irodalom egy kiemelkedő alkotójának, Danyiil Harmsnak az írását dolgozza fel egy kisfiúról, Ványáról aki minden áron mesét akar írni, de Lenocska fantáziája mellett ez nem olyan egyszerű feladat. “A Mese az egyik kedvenc gyerekkori olvasmányom volt, a Móra kiadónál megjelent Negyvennégy pici pinty című Danyiil Harmsz kötetből ismertem. Rendkívül hálás alapanyag, a történet fergeteges humora eleve filmre kívánkozott, a benne megjelenő sodró lendületű abszurd mesék, a gyermeki képzelet korlátlan áradása, illetve a valóság és a fikció keveredése izgalmas képi megoldásokra adott lehetőséget.” - mesélte a Filmhunak az alkotó a fesztivál előtt.
Limbo-Limbo Travel
Régi ismerős nevekkel is összefuthattunk a stáblistákon, Ulrich Gábor jól felismerhető kézjegyével festette meg Balázs Béla művét, a Fából faragott királyfit, amelyet Háy János adaptált vászonra, Orosz István a labirintus mitológiájába vonta be a nézőket, Richli Zsolt pedig Luther életéből készített sorozatot a televízió számára. Gyulai Líviusz folytatásos meséjét az Egy komisz kölyök naplóját már két éve is élvezhettük Kecskeméten, most azonban új epizóddal jelentkezett a kissé túlságosan eleven kissrác életéből. Horváth Mária nevét a legendás Magyar Népmesék sorozatból ismerhetjük, most pedig a Cigánymeséket szeretné megismertetni velünk. A Doja, a cigánytündér című varázslatos epizód két díjat is elhozott a seregszemléről, A Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Diakónia különdíját, a Nemzetközi Zsűri pedig a legjobb 3D animáció díját ítélte oda.
Igazi csemegével rukkolt elő Gauder Áron, aki Cseh Tamás által felmondott indiánmeséket filmesített meg. A Kojot és a szikla című epizód a nagylelkűség természetére tanítja meg nézőjét. “Tamás 2006-ban egy könyvet adott ki, válogatott indián mesékkel. Ezt a könyvet Cseh Andris illusztrálta, akkor még szó sem volt filmről. A film ötlete később fogant meg a fejemben, és amikor meséltem róla Tamás feleségének, Évának, akkor említette, hogy ebből van hangzó anyag is, hátha tudom használni.” - osztotta meg velünk a film keletkezésének történetét Gauder.
Kojot és a szikla
Gyerekek számára is bőven akadtak különlegességek: Rófusz Ferenc most egy újabb sorozattal, a Hoppi mesékkel rukkolt elő, Szoboszlay Eszter alkotásából pedig megtudtuk, hogy a Gellérthegyben óriások laknak, akik csupán éjszaka másznak elő csúszdázni. Nagy kedvencünk, a Három nagymamám volt és a Fin rendezője, Glaser Katalin is gondolt a fiatalabbakra, Városi legendák című sorozatának a KAFF-on bemutatott epizódja egy különlegesen peches kisfiú történetét meséli el.
Bár elsősorban a filmekért érdemes ellátogatni az animációs fesztiválra, idén is érdekes konferenciákat, vitákat és kiállításokat is kínáltak a szervezők. A 100 éves animációval szűkített kiállításon és konferencián is foglalkoztak a filmtörténészek, a két program pedig egymásra támaszkodva elevenítette fel olyan alkotók életművét, akik nevei itthon talán már-már feledésbe merültek, mégis elképzelhetetlen lenne nélkülük a magyar, illetve a külföldi animáció.
Hoppi mesék
Giannalberto Bendazzi olasz animáció-filmtörténész, Olivier Cotte francia filmrendező, és Varga Zoltán filmtörténész után, Orosz Márton művészettörténész mesélt a hallgatóságnak az első magyar animációról és a ’20-as, ’30-as évek avantgarde kísérleteiről Felfedezett és felfedezésre váró magyar életművek című előadásában. Megtudtuk, hogy első magyar animációs filmként tekinthetünk az Uher Filmgyár díszelettervezőjeként dolgozó Kató Kiszly István papírkivágásos technikával készült, 1915-ös Zsírb Ödön című művére, amely már akkor magában hordozta a későbbi száz év magyar animációjának egyik meghatározó jellegzetességét, a karikaturisztiskusságot.
A világhírű animációsainkról sem feledkeztek meg: szó esett Grósz Dezsőről, aki speciális színesfilm technikát fejlesztett ki és Brazíliában telepedett le, Winkler Margitról, aki a Miki egér megszületését közvetetten befolyásolhatta és Amerikában komoly animációs producer vált belőle és George Palról is, aki a német UFA-ban indította el pályafutását, majd saját céget alapított, hogy aztán az USA-ba emigrálva elismert, ötszörös Oscar-díjas alkotó váljék belőle. Egy igazi különlegességgel is készült Orosz, ugyanis George Pal még Németországban, egy cigarettagyár számára elkészített elveszettnek hitt, de két évvel ezelőtt egy pincében megtalált művét, az első tárgyanimációt is megnézhettük.
Joy Batchelor és John Halas
Már szinte hagyományként, a konfenrencián részt vett Vivien Halas is, a világhírű alkotópáros John Halas és Joy Batchelor lánya. Halas miután itthon 1932-ben Macskássy Gyulával és Kassovitz Félix-szel megalapította az első magyar animációs reklámfilmműtermet, amelyet az államosítás után sokan a Pannonia Filmstudió ősének tekintettek, Londonba emigrált és feleségével együtt megalapította a Halas & Batchelor animációs filmstúdiót. 1954-ben ők készítették el Anglia, a brit rajzfilmipar, első egész estés animációs filmjét, az Állatfarmot.
Sajnos két évet kell várnunk a következő fesztiválig, az egyik legbarátságosabb és nem mellékesen, az egyetlen nyári hazai filmfesztiválig. Addig is érdemes böngészni a fesztivál You Tube csatornáját ahol sok érdekesség látható és oldalunkon mi is folymatosan hírt adunk az animációs világ érdekességeiről. Két év múlva már június elején csomagolnunk.
