Karlovy Vary Csehországegyik egyik legszebb kisvárosa, máig kísért itt a Monarchia (no meg Jan Becher) szelleme. A makett-szerű fürdővárosban ilyenkor július elején, a japán és orosz turisták Kelet-Európa egyik legfontosabb A-kategóriás filmfesztiváljának közönségébe keveredhetnek. A fesztivál rövid történetéről korábban meséltünk:

 

 

 

 „1956-ban kapta meg az A-kategóriás minősítést, de miután a hidegháború éveiben a keleti blokk országaiban csak egy ilyen filmfesztivált rendezhettek évente, osztoznia kellett Moszkvával a dicsőségen, így csupán minden második évben került Karlovy Varyra a sor. A rendszerváltozás idejére megfogyatkozott a fesztivál varázsa, az újjászervezés 1993 után indult, amikor egy alapítvány kezdte működtetni." A fesztivál igazgatója azóta is Jiří Bartoška, Eva Zaoralová és Karel Och művészeti vezetők támogatásával.

Július első hetében ezrével érkeznek a városba újságírók, filmkészítők, forgalmazók és a mozinézők is – a Cannes-ból felocsúdó, és a Velencére készülődő európai filmipar figyelme ilyenkor egyértelműen Karlovy Vary-ra szegeződik. Magyarország számára különösen fontos ez a néhány nap, hiszen számos hazai rendező mutatkozott már be itt első nagyjáték- vagy rövidfilmjével, részt vett a versenyfilmek zsűrizésében, díjat kapott a rendezésért, vagy életműdíjat a kiemelkedő munkásságáért. Gyakori vendégek vagyunk a hivatalos versenyprogramban, az East of the West szekcióban, a dokumentumfilmek közt, és a filmszakos diplomafilmekből válogató Future Frames-ben is.

Gothár Péter: Hagyjállógva vászka

A fesztivál A-kategóriás minősítésével egy évben, rögtön kiemelkedően indult a magyarok karrierje, 1956-ban ugyanis két hazai film megosztottan nyerte el a zsűri nagydíját: Ranódy László Szakadék, és Máriássy Félix Egy pikoló világos című filmje osztozkodtak a kitüntetésen, 1957-ben Fábri Zoltán klasszikusa, A Hannibál tanár úr is esélyes volt ugyanerre a díjra.

A sikerszériát, a fesztivál újraszervezése után Gothár Péter indította el 1995-ben, mikor A részleg című filmje elnyerte az Ökumenikus zsűri díját, majd 1996-ban a Hagyjállógva vászkával a Legjobb Rendezésért járó Kristály Glóbuszt is. A 70-es években megalakult Ökumenikus zsűri máig feltűnik időnként egy-egy európai filmfesztiválon, ahol olyan alkotásokat díjaznak, amelyek a keresztény evangélium értékeivel, érdemben foglalkoznak. Az ezredfordulót Makk Károly életműdíja, és a Játékos című filmjének megkésett bemutatója indította (a filmet két évvel korábban mutatták be itthon), az akkor 75 éves rendező tiszteletére, egy retrospektív filmválogatással is készültek a fesztivál szervezői.


2001-ben Fekete Ibolya nyerte el a legjobb rendezésért járó szobrot Chico című filmjéért, és őt is díjazta, a már említett Ökumenikus zsűri is. A Chico egy multinacionális (német-horvát-magyar-chilei koprodukcióban készült) kalandfilm, amely országokon, ideológiákon és nemzedékeken átívelve mutatja be a kommunizmus fénykorát és bukását. A rendező sikere a következő évre is kihatott: 2002-ben, immár zsűritagként tért vissza a fesztiválra, ahol többek közt Roger Ebert-tel, a világ egyik legismertebb filmkritikusával együtt bírálta a versenyben lévő alkotásokat. Két fontos magyar jelenlét volt rajta kívül a fesztivál zsűrijében: Zsigmond Vilmos 2008-ban volt zsűritag, 2011-ben Szabó Istvánt pedig egyenesen a zsűri elnökének választották meg. Természetesen ő sem első alkalommal vett részt a fesztiválon, Szembesítés című filmje nyolc évvel korábban a Horizons szekcióban szerepelt.


Szokás azt mondani, hogy minden filmfesztiválnak megvannak a visszatérő tagjai: a két leggyakoribb példa Fliegauf Bence, aki a Berlinale kedvenc hungarikuma, és Mundruczó Kornél, aki a cannes-i filmfesztivál rendszeres vendége. Karlovy Varyban ebből a szempontból egészen demokratikusan, nem kifejezetten egy műfajra, vagy egy-egy különlegesebb rendező stílusára fókuszálnak, sokkal inkább egy színes látleletet nyújtanak a közép- és kelet-európai régió kiemelkedő alkotásaiból. Így lehetséges, hogy olyan szerzői rendezők mellett, mint Tarr Béla, Mundruczó Kornél, Fliegauf Bence és Pálfi György, többször is teret kaphatott a kísérleti filmes Nemes Gyula, és a műfaji filmjeikkel versenyző Antal Nimród, Gigor Attila, Hajdu Szabolcs vagy Till Attila is.

Az Utóélet premiere a 2014-es fesztiválon

Az elmúlt években egyre több rendező kapott arra lehetőséget, hogy első vagy második egészestés alkotását bemutassa a fesztivál közönsége előtt. 2004-ben itt debütált Fliegauf Bence Dealer-e, Antal Nimród Kontroll-ja, a következő évben pedig Gauder Áron első egészestés animációs filmje, a Nyócker is. 2009-ben Mátyássy Áron az Utolsó idők-kel, 2014-ben pedig Reisz Gábor, az itthon is óriási sikereket elérő VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan-nal mutatkozott be elsőként a nemzetközi színpadon. Az elmúlt két évben a fiatal rendezőnők is előtérbe kerültek: tavalyelőtt Zomborácz Virág Utóélete, tavaly pedig Horváth Lili első nagyjátékfilmje, A szerdai gyerek is az East of the West-ben versenyzett, ahonnan a szekció nagydíjával, és a FEDEORA zsűri díjával tért haza. Lakatos Róbert Bahrtalo: Jó szerencsét! című filmjét a Europa Cinemas hálózat elismerésével, az Europa Cinemas Label-lel jutalmazták.

Ferenczik Áron: Miért vannak olyan messze a székek a HÉV-megállóban?

A legizgalmasabb, legfrissebb felhozatal tehát általában az East of the West-ben keresendő, de ezen kívül egy másik szekcióban is a fiatal filmrendezőket helyezik a középpontba: a Future Frames válogatásban zsinórban két évben is szerepelt magyar diplomafilm, mindkettő a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak munkái voltak. 2014-ben a VAN főszereplőjének, Ferenczik Áronnak a szellemes, és hasonlóan hosszú nevű alkotását, a Miért vannak olyan messze a székek a HÉV-megállóban?-t vetítették (ami a Nekem Budapest nyitófilmje volt), tavaly pedig Szabó Mátyás Határ című kisfilmje kapott meghívást.

Pálfi György a Szabadesésért járó egyik díjával, 2014-ben

A legfontosabb díjakat azonban továbbra is a tapasztalt és ismert filmrendezők közt osztják szét: Szász János 2013-ban, A nagy füzet-ért a legjobb film Kristály Glóbuszával tért vissza Karlovy Varyból, majd a Torontói filmfesztivál után, meg sem állt az Oscar-díj top tízes listájáig. Oscar nem lett belőle, de szerencsére a rákövetkező évben sem maradtunk cseh díj nélkül, Pálfi György Szabadesése ugyanis három glóbuszt is bezsebelt: a legjobb rendező mellett, a zsűri külön díját, és a Europa Cinemas Labelt is kiérdemelte. 

Az idei részletes programért érdemes böngészni Karlovy Vary hivatalos oldalát és Youtube csatornáját is, ahova az indulás közeledtével egyre több trailert és interjút töltenek fel. Tíz nap múlva újra megnyitja kapuit a rangos fesztivál, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy milyen nemzetközi fogadtatásban részesülnek a kerekesszékes gengszterek, és Ernelláék családi viszályai. A nyüzsgő fesztiválhangulatról, és a reménybeli magyar sikerekről, a helyszínről fogunk tudósítani.