Machita Mata Hari közép-kelet-európai reinkarnációja. Az anyai ágon indiai hercegi családból származó, táncosnőnek és énekesnőnek álcázott hősnő nyelvtudása lenyűgöző, tökéletesen beszél magyarul. A nézőben felmerül a gyanú, hogy nemcsak a camouflage okából, hanem "valójában" is magyar mostohaapa nevelte. Ha nem lennénk tisztában Rodriguez rendezői kvalitásának hiányosságaival még azt hihetnénk, hogy a karizmatikus Karády legjobb alakítását látjuk, hiszen mindvégig hol virtuális, hol valóságos maszkot visel, pontosabban fogalmazva persona szerepet játszik. Ennek következtében pedig játékmódjának hiteltelensége akár hiteles hatást is kelthet. A züllött nyugati demokráciák ügynöke társadalomtörténeti szempontból hitelesen nyitja szóra száját, amikor úgy beszél a magyarokkal mint Kempelen sakkgépe, ha beszélni tudna. Az a feladata, hogy megszerezze a D-2-es terveit. A D-2-es akármi kísérleti prototípusát három magyar hadiüzemben készülnek legyártani. Három magyar férfiembert kell tehát az ujja köré csavarnia, hogy teljesítse megbízatását: a korosodó charmeur Szávody igazgatót (Petrovics Szvetiszláv), a fiatal és mindvégig problémázgató, gyanakvó, charmeur-nek ebben az esetben talán nem is nevezhető Kovács mérnököt (Szabó Sándor), és a felesége által elhagyott, ám érző szívű, búsmagyarkodásra kicsit hajlamos Török művezetőt (Bihari Sándor). Karády a műfaj előírásai szerint majdnem mindvégig bad girl. Aztán egy dramaturgia által kevéssé előkészített, "láthatatlanul" hagyott pillanatban felülkerekedik benne a good girl: beleszeret Szávodyba. A vamp tehát levenné álarcát, azaz rövidebb-hosszabb időre szeretne valódi személyiséggé válni, szívesen hozzáöregedne egy kis kertes házban a gyárigazgatóhoz. Olyannyira, hogy még a rábízott feladatot is elhanyagolja, pedig a Kovács mérnök jóvoltából Szávodyban már kétségek ébredtek iránta: az igazgató kelepcét állított a szép kémnőnek. A dramaturgia kegyelméből Machita még néhány jelenet erejéig eljátszhat azzal a gondolattal, hogy milyen is lehetne az élete, ha kiszállna a kémek, kémelhárítók és a mindig éber, kötelességüket tudó megbízható állampolgárok kicsinyes világából. A film végén aztán az expresszionista eredetű clair-obscur világát újra felidézni kívánó amerikai gengszterfilmek autós üldözési jeleneteit megidéző jelenetben beteljesedik a sorsa. A realizmus diadala, hogy nem a magyar kémelhárítás végez vele.