Forrás: Szarajevó filmfesztivál
A látott filmek közt érdekes kapcsolatot véltünk felfedezni: mindegyik a színjáték, a szereplés aktusáról szól, amelyet vagy a társadalom felé közvetítenek a szereplők, vagy saját magukat csapják be a hamis alteregókkal. Az egyik első utunk Mehmet Can Mertoglu Album című filmjére vezetett, amit már a fesztivál előtt kiszúrtunk magunknak. A cannes-i Kritikusok Hete szekcióban debütáló film szürreális történetében, egy adoptálás előtt álló házaspár, hamis családi fotókkal töltenek meg egy albumot, hogy bizonyítani tudják a társadalom, és a jövőben felcseperedő gyermek számára, hogy ők a vérszerinti szülők. A műhassal pózoló feleség mosolyogva áll a tűzhely felett, a kórházi ágyon egy ismeretlen csecsemőt ölel, és az (ál)terhes fáradtságtól elnyúlva fekszik otthon, alvást színlelve a kamerának.
Mehmet Can Mertoglu: Album
Mertoglu filmje a statikus, színpadias alkotásairól elhíresült Roy Andersson (Dalok a második emeletről; Te, aki élsz) munkáit idézi: a kifordított török bürokrata rendszer útvesztőiben, abszurd szituációkban tobzódva kapják meg a vágyott gyermeket, a felelőtlen viselkedésük és életmódjuk miatt azonban egyre inkább azt az érzetet keltik, hogy egyáltalán nem alkalmasak a gyereknevelésre. Az izgalmas, részletgazdag állóképek, és a háttérben (is) zajló szürreális fordulatok a film felénél sajnos kifulladnak, de az addig eltöltött bő egy óra – ha nem is mindig valódi, de szórakoztató képet fest a török társadalom tagjairól.
Lukas Valenta Rinner: The Decent Woman
Egy különös párosításban – argentin, osztrák és dél-koreai koprodukcióban készítette el Lukas Valenta Rinner A Decent Woman című nagyjátékfilmjét, amely az Albumhoz hasonlóan, a hivatalos versenyfilmek közt szerepel. Főhőse a szótlan és szomorú arcú Belén, aki egy luxus lakóövezetben kap takarítőnői állást. Az egyik munkanapján sorsfordító felfedezést tesz, a kerítés túloldalán ugyanis egy nudista közösség lakik, akiknek testi és lelki szabadsága átcsábítja a lányt a másik oldalra, és ezzel egy titkos, kettős élet veszi kezdetét. Míg a lakóparkban minden modern, letisztult, és lelketlen, addig a másik oldalon vadregényes utak, antik medencék és buja rituálék várják a lányt – szexuális forradalmának hajnalán, Botticelli Vénusz születésének híres pózát felvéve, először vetkőzik le a közösség előtt, de a többi festményszerű képen is antik kompozíciókat, vagy a kolumbiai Fernando Botero teltkarcsú testeit idézik. A film remek kontrasztot állít fel a két világ között: a lakóövezet introvertált szereplői sokkal bolondabbnak tűnnek az ebédlőasztal két oldalán, mint az állatoknak kifestett, meztelenül hempergő hippik a kerítés túloldalán.
Szőcs Petra: Csoszogj úgy / Forrás: La Petite Prod
A versenyben lévő rövidfilmek közt láttuk Szőcs Petra Csoszogj úgy című kisfilmjét is – A kivégzés-sel három éve Cannes-ban versenyző rendező, a Ceaușescu kivégzését újrajátszó gyerekek után, ismét egy színészi performanszot állít a történet középpontjába. A beteg férjét elveszítő feleség (Ileana Gyöngyi Ivascu) felbérel egy fiatal színészt (Krisztik Csaba), hogy az elhunyt szerepét átvéve költözzön be a családi házba. A formális casting után, az idős férfi ruháiba belebújva, családi videók alapján megtanulja a pontos mozgását, köhögését, és szava járását, mígnem szépen lassan teljesen összeolvad az általa játszott szereppel.
Szőcs Petra: A kivégzés
A két rövidfilm ugyanarra a motívumra épül fel: a színjáték, a rekonstruálás, mint terápia segít a szereplőknek feldolgozni egy traumatikus történelmi eseményt, vagy egy szeretett családtag elveszítését. De amíg a gyerekek játéka végig megmarad a realitás síkján, addig a család története elrugaszkodik a valóságtól – a film egyáltalán nem kérdőjelezi meg a gyászoló feleség és lányának abszurd döntését, a halott férfi ‘feltámasztását’. A forgatókönyvet, a rendező állandó alkotótársa, Nagy V. Gergő jegyzi, akivel nemrég a Prizma folyóirat legújabb, forgatókönyvírásról szóló száma kapcsán beszélgettünk, A kivégzésről pedig a rendszerváltást megidéző magyar filmek kapcsán volt szó a héten.
A Csoszogj úgy hazai forgalmazója a Pioneer Pictures, a francia pedig a Le Petit Prod, magyar bemutató időpontjáról egyelőre nincs információnk.
