Volt egyszer egy magyar filmes irányzat – nagyjából 1973 és 1984 között –, amely a dokumentum-, és a játékfilm bizonyos dramaturgiai, stiláris elemeinek, módszereinek keresztezésével megtermékenyítette a magyar filmet. A Budapesti Iskola filmjeivel annak idején felhívta magára a hazai és nemzetközi szaksajtó figyelmét, egykori szerepéről mára azonban már csak kevesen s keveset tudnak. Ezért is hasznos, hogy a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete – a magyar dokumentumfilm történetét és elméletét feldolgozó – sorozatának első darabját a Budapesti Iskolának szentelte.
Még több magazin
magazin
Az idei cannes-i fesztivál egyik legjobban várt versenyfilmje volt a Megalopolis, ami Francis Ford Coppola személye, valamint az évtizedek óta…
továbbmagazin
Áprilisban debütált a Netflixen a Szarvasbébi című minisorozat, amely egy humorista és zaklatója kapcsolatát követi végig. Az egyszerű alaphelyzet…
továbbBreier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéLaurie / Serpico