Nora (az alakításáért Golden Globe-ra jelölt Greta Lee) és Hae-sung (Teo Yoo) gyerekkorukban a legjobb barátok voltak, de a kislány elköltözése elválasztotta őket. Húsz évvel később online újra egymásra találnak, azonban felnőttként már egészen máshol tartanak az életükben. A személyes New York-i találkozás mindkettejükben váratlan érzelmi lavinát indít el, és rákényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek a valódi érzéseikkel.

Az A24 gyártásában készült, korábban a Sundance Filmfesztivál, a Berlinale és a CineFest versenyprogramjában bemutatott Előző életeket jelenleg komoly Oscar-esélyesként emlegetik. Elnyerte a legjobb film Gothan-díját, a National Board of Review legjobb rendezői debütálás díját, a National Society of Film Critics és a New York Film Critics Circle legjobb film díját. Öt Golden Globe-ra jelölték (a legjobb dráma, idegen nyelvű film, rendezés, forgatókönyv és női főszereplő kategóriákban), valamint az összes amerikai kritikusi és szakszervezeti lista élvonalában szerepel – utóbbi azért kiemelten fontos, mert az egyes szakszervezetek tagjai szavaznak később az Oscar-díjakról is.

 

Mozinet Nagylátószög adásában az ELTE Koreai tanszékén oktató Dr. Jin Kyoung ae és Teszár Dávid beszélgetett a film kapcsán többek között arról, milyen érzés koreai kivándorlóként Budapesten élni, hogyan került Dr. Jin Kyoung ae Magyarországra, hogyan éli meg a nyugati és a koreai identitások szembenállását, keveredését, és ezt mennyire tudja visszaadni a film. „Csodálkoztam, amikor valaki megkérdezett, hogy milyen volt az Előző életek. Én vissza akartam kérdezni, hogy milyen volt a magyar közönségnek ez a film, mert nekem annyira ismerős dolgokról van szó benne.” A koreai populáris kultúra bozóttűzszerű globális terjedésével kapcsolatban Jin Kyoung ae elmondja, nem teljesen érti, mi történt az elmúlt néhány évtizedben, de örül neki, hogy mások is látják azokat az értékeket, amiket a koreaiak a saját kultúrájuknak tulajdonítanak. Legyen az a létfilozófia, a K-pop, vagy éppen a kimchi. A beszélgetésről itt írtunk.

 

Kritikánk az Előző életekről: Lélekvándorlással így még nem csábítottak

A kanadai-koreai, de már New Yorkban élő Celine Song első filmje tipikusan olyan, amiről az ember irracionálisan úgy érzi, személyesen neki készítették. A szokásos frázisokon túl azonban meglepően nehéz röviden körbe írni, miért is olyan erőteljes ez a szerelmi háromszög, ahol a boldog házasság valójában nem is áll szemben egy otthagyott sors halvány lehetőségével. Az Előző életek gyorsan magához húz, könnyedén elbűvöl és keserédes önreflexióra késztet. Kritika

Forrás: Mozinet