Ráadásul a mozi- és tévépiacnak is problémákat jelent ekkora filmmennyiséget felszívni. A CNC szintén a financiális rendszer stabilitását támogatja, és fontolgatja korábbi stratégiája visszaállítását, amikor is a producereket a fejlesztésre és a forgatókönyvek többszöri átírására bátorították.

Cayla szerint a produkciók jól láthatóan két irányba tendálnak. Növekszik a nagyon alacsony költségvetésű filmek száma (a 2004-es 20-hoz képest tavaly 41 alkotás készült 1 millió euró alatt), és növekszik az igen drága mozik száma is (a tavalyi 39 produkció, egyenként 7 millió eurónál több költségével a pénzalap 60%-át elvitte).

A CNC szerint ez a folyamat egy kétoldalú ipar kialakulásához vezethet, és nagy odafigyelést igényel, hogy elkerüljék a bizonytalan produkciós környezet kialakulását és a középköltségen készülő filmek hanyatlását. Ez utóbbiak bizonyulnak egyébként külföldön a legsikeresebb francia filmeknek.

A francia adatok persze még mindig biztatóbbak, mint Európa nagy részén, különösen a koprodukciók látványos újjászületése területén. A többségi együttműködések 37-ről 61-re, a kisebbségiek pedig 36-ról 53-ra nőttek. Összesen tehát 114 koprodukcióban vettek részt a franciák. Külön kiemelhető, hogy a három ország részvételével készült filmek száma is 25-ről 39-re emelkedett. A francia részesedés az inkább külföldi koprodukciókban 2005-ben már csaknem 80 millió euró volt, szemben a 2004-es 30 millióval.

2005-ben a franciák legfontosabb partnerei a belgák voltak, 20 filmet hoztak együtt össze (kétszer annyit, mint 2004-ben), az olaszokkal 12-t, Kanadával 10-et, Németországgal 6-ot, a britekkel 5-öt (2004-ben még 13 közös filmjük volt), a spanyolokkal pedig 4-et. Még nem került forgalmazásba Philippe Leclerc animációs filmje, A Napkirálynő, melyben a 70%-os francia jelenlét mellett 15-15%-kal szállt be a magyar és a belga fél.

Összesen 1,28 milliárd eurót fektettek a francia filmekbe 2005-ben, ami 22,6%-os növekedést jelent. A fenti összegből 917 millió francia forrásból származott, míg 369 millió külföldről érkezett. A legköltségesebb produkció Polanski Oliver Twist-je volt, 50 millió euróból készült. A második helyet Patrice Leconte a 70-es években elkezdett Bronzbarnák-trilógiájának befejező darabja szerezte meg több mint 35 milliós költségével, a harmadik pedig a Penélope Cruz és Salma Hayek főszereplésével, Luc Besson producerkedésével készült Bandidas című akcióvígjáték lett (csaknem 28 millió euró).

A televíziók továbbra is egyik döntő finanszírozói a francia mozinak. A hazainak számító produkciók 933.67 millió eurós költségének 29,5%-át biztosították 2005-ben. Annak ellenére, hogy a forgalmazók és a videó-kiadók részvétele nőt (9,7 és 2,9%-ra), az összes támogatás mégis csökkent. A Nemzeti Filmközpont 9,2%-kal képviselteti magát, melyből 6,3 normatív, 2,9 pedig szelektív módon jut el a produkciókhoz. A külföldi befektetők 10.3%-ot, a francia producerek 33.8%-ot tesznek hozzá az egészhez. Az adókedvezményekből a költségek 3.1%-a, a regionális támogatásból pedig az 1,3%-a származik.

A tévék közül a Canal+ 115.24 milliót szánt a filmekre, a pay-TV 10.8 millióval szállt be koprodukciókba, a TPS Cinéma 45 filmet támogatott 34.06 millióval, a Ciné Cinéma 11,9 milliót költött el 67 alkotásra. A földi sugárzású adók 119.45 milliója szintén igen nagy szám: a TF1 46.65, a France2 29.71, a France3 24.21, az M6 12.63, az Arte 6.25 millió euróval erősítette a filmipart.

2005-ben a franciáknál 69 elsőfilm és 34 második film született, ez 55%-a a 187 hazai alkotásnak.