A martfűi rém (r.: Sopsits Árpád)

Sopsits komor hangulatú thrillerben dolgozta fel a korai Kádár-időszakban lezajlott kéjgyilkosság-sorozatot, amelyben az elkövetéssel ártatlanul megvádolt férfi, Kirják János évtizedes meghurcoltatásának is emléket állít. A forgatókönyv elkészítését alapos kutatómunka előzte meg, bírósági jegyzőkönyv és a nyomozati anyagok ismeretében készült, így a film realisztikusan ábrázolja a címbéli sorozatgyilkos kegyetlen tetteit, valamint társadalmi és politikai szempontból is körüljárja a következményeit. 1957-ben, a martfűi cipőgyár környékén női holttestet fedeznek fel. Épp a forradalom után járunk, a hatóság nincs a helyzet magaslatán, de az újjászervezett szocialista államhatalom sürgősen bűnbakot követel: a brutális gyilkossággal az áldozat udvarlóját gyanúsítják meg, mivel nem tud megfelelő alibivel szolgálni az éjszakáról. Az ügyet mihamarabb felderíteni hivatott nyomozónak (Anger Zsolt) sikerül beismerő vallomást kicsikarni a férfiból, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítél a bíróság.

Hét év telik el, amikor Martfűn újabb meggyilkolt nő holtteste bukkan fel, az elkövetés módszerei pedig kísértetiesen hasonlítanak a korábbi esethez. Egy fiatal ügyész (Bárnai Péter) felfigyel a hasonlóságokra a régi üggyel. Megpróbálja összekötni az eseteket, de felettesei hallani sem akarnak arról, hogy ártatlan embert juttattak a rács mögé, és ami még ennél is fontosabb: a hivatalos álláspont szerint sorozatgyilkosokat csak az imperialista nyugati társadalom képes kitermeli magából, a szocializmusban nem fordulhat elő ilyen. Ám hiába a politikai ellenszél, az idealista ügyész és a bűntudat gyötörte, alkoholizmusba süllyedt nyomozó mégsem hagyják futni az igazi Rémet.

A martfűi rém megtalálható a Filmión.

 

A Viszkis (r.: Antal Nimród)

Minden idők talán leghíresebb, de egész biztosan legnépszerűbb magyar bankrablója, Ambrus Attila (Szalay Bence) Ceaușescu Romániájában nő fel. A nélkülözésben töltött gyerekkort balhés kamaszévek és a javítóintézet követi, ám az erdélyi srácnál a katonaság alatt telik be a pohár: a fényesebb jövő reményében átszökik a határon, majd Budapest felé veszi az irányt. Papírokkal ugyan nem rendelkezik, de azért sikerül munkát találnia egy jégkorong klubnál. A pénz azonban kevés és Ambrusba nem sok tehetség szorult a jégpályán, ezért jövedelmezőbb játékot kezd űzni.

Gyors észjárását és vakmerőségét bankrablóként kamatoztatja, álruhát öltve egymás után pakolja ki a főváros pénzintézeteit. Mivel a rablások előtt egy pohár itallal nyugtatja magát, a média hamarosan csak a viszkis rablóként kezdi emlegetni. A növekvő hírnévvel együtt azonban a rendőrség is egyre szorosabban a nyomában van, így a következő bankrablása könnyen az utolsó lehet. Antal Nimród sok évvel a Kontroll után tért vissza Hollywoodból Magyarországra, hogy elkészítse a 90-es és a korai 2000-es években nagy médiaszenzációt kavaró bankrabló, Ambrus Attila élettörténetének régóta esedékes filmváltozatát. Már első képsoraival képes beleszögezni a nézőt a moziszékbe, az indító hosszú snitt alatt pedig megmutatkozik mindaz, ami a későbbiekben is kiválóan hajtja tovább a filmet: vibráló feszültség, precíz kameramunka, aprólékosan kidolgozott korhűség jellemzi a nagyszabású akciófilmet.

A viszkis elérhető a Filmio kínálatában.

 

Félvilág (r.: Szász Attila)

Köbli Norbert filmográfiája önmagában megtölthetné ezt a listát, ugyanis az elismert forgatókönyvíró kifejezetten az izgalmas, történelmi eseményeken alapuló műfaji filmekre specializálódott. Számos remek munkája közül most mégis a Szász Attila rendezésében készült Félvilágot emeljük ki, mivel a 20. század elejének egyik nagy rejtélyét dolgozza fel emlékezetes módon. Mágnás Elza, a kurtizánból lett milliomos-feleség holttestét egy ládában sodorta ki a Duna 1914 januárjában a Margit- (mai nevén Bem) rakparton. Az érzéki asszony (Kovács Patrícia) egykor az éjszakai élet királynője volt, ám Schmidt Miska, a bútorgyáros (Kulka János) kiszemelte magának az Orfeumban. Elza azonban hiába emelkedett ki a pesti „fél világból”, az étvágyát nem elégítik ki férjének rövid látogatásai a nászajándékul kapott, fényűző lakásban.

Az úrnő művészekkel hetyeg és még egykori szajhatársát, Rózsit (Gryllus Dorka) is a házhoz veszi komornának. Élvezi, ha mások érzelmeivel játszadozhat, így gyakran incselkedik az időközben vallásossá vált barátnőjével. Ebbe a helyzetbe csöppen bele Kató, a fiatal, és az élet dolgaiban járatlan cselédlány (Döbrösi Laura). A lány vállára képzeletbeli ördög és angyal módjára telepszik a két, ellentétes életszemléletet képviselő asszony, és próbálják a saját kényük szerinti irányba állítani. A furcsa macska-egér játéknak azonban idővel véresen komoly következményei lesznek.

 

Foglyok (r.: Deák Kristóf)

1951-ben, a Rákosi-korszak legsötétebb napjaiban járunk, amikor semmi jóra nem számíthatott, akihez hajnalban kopogtattak be. Egy budapesti család életét még így is teljesen váratlan módon keseríti meg az ÁVH, ahelyett, hogy magukkal vinnének valakit, mindenféle magyarázat nélkül elfoglalják a lakást. Ezzel együtt foglyul ejtik odabent a lakókat, a bérlőjüket, és mindenkit, aki véletlenül bekopogtat. A napok múlásával egyre többen rekednek bent a lakásban, a szoros helyzet és a paranoia pedig szép lassan teljesen felőröli a szereplők idegeit.

A Foglyok abszurd humorral ábrázolja a korszak vészes, fojtogató hangulatát és a tudatot, hogy a hatalom bármikor berúghatja az ajtót. A film forgatókönyvírója, Vörös András még kutatás közben, véletlenül futott bele a polgári lakásba szorult emberek valódi történetébe, amiből aztán Deák Kristóf készítette el első hosszabb munkáját. A Mindenki című rövidfilmmel Oscar-díjat nyert rendező kiváló színészgárdát vezényelt a tévéfilmben, a főszereplőt, Sárát Sodró Eliza, a házigazda párt Szamosi Zsófia és Fekete Ernő, a lakók után szimatoló házmester Molnár Levente alakítja.

A Foglyok megnézhető a Filmión.

 

Toxikoma (r.: Herendi Gábor)

Hosszas drogos mélyrepülés után Szabó Győző (Molnár Áron) rászánja magát az elvonókúrára, így találkozik Csernus doktorral (Bányai Kelemen Barna). A terápia valójában az egók harcáról szól, a fiatal, nagyarcú színész és az istent játszó pszichiáter egymásnak feszül. A Kincsem és a Valami Amerika 3. közönségsikere után Herendi kimerészkedett a vígjátékok zónájából, hogy korábbi filmjeinél sokkal nyersebb hangvételű, bevállalós stílusban dolgozza fel Szabó Győző életrajzi könyvét.

Molnár Áron nem egyszerű feladatra vállalkozott azzal, hogy eljátssza barátját és színészkollégáját, de a kihívást nagyszerűen teljesítette. Heroinfüggőséggel küszködő karaktere intenzíven, kitörésre váró feszültséggel dominálja a vásznat, és ha kell, ugyanennyire tud megnyerő, manipulatív vagy hedonista lenni. Kiváló ellenpontja Bányai, aki Csernusként mindig jeges, már a szeméből könnyen kiolvasható a megvetés, a nemtörődömség vagy épp a dicséret. Könnyen parodizálhatta is volna a közismert szakembert, de a színész rendkívüli jól ráérzett a pszichiáter minden rezdülésére.

A Toxikoma látható a Filmión.

 

Elfogy a levegő (r.: Moldovai Katalin)

Ana (Krasznahorkai Ágnes) népszerű irodalomtanár egy jónevű középiskolában. Az egyik szülő feljelenti, mert egy olyan filmet ajánlott az órai tananyag mellé, amely a két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine testi-lelki kapcsolatáról szól. A tanárnő a fellebbezés mellett dönt, ám a botrány egyre nagyobbra dagad, kollégái és az igazgató is ellene fordulnak. Az eljárás nemcsak munkájára van egyre negatívabb hatással, hanem a magánéletére is.

Moldovai Katalin első nagyfilmjének alapját egy újsághír jelentette, ami abszurditása miatt ragadta meg a rendező fantáziáját. Bár az eredeti eset még a 2010-es évek közepén, Romániában fordult elő, nem nehéz elképzelni, hogy napjaink Magyarországán is ugyanígy lejátszódhatna. Az Inkubátor Programban készült Elfogy a levegő máris komoly sikereket tudhat magáénak, nemrég a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában debütált, a 39. Varsói Filmfesztiválon pedig három díjjal is jutalmazták.

Az Elfogy a levegő a magyar mozikba november 2-án jut el.

 

Semmelweis (r.: Koltai Lajos)

A 19. századi magyar orvost az egész világon az anyák megmentőjeként tisztelik, karrierjének küzdelmes részletei, tragikus halála viszont kevésbé közismertek. Semmelweis Ignác klórmeszes kézmosás után vette észre, hogy elmúlt a hullaszag a kezéről, majd ráébredt, hogy a fertőtlenítéssel megelőzhető a gyermekágyi láz. Felfedezése azonban hatalmas ellenállásba ütközött a korabeli orvostársadalom részéről. Alakja többször is megihlette már a magyar filmeseket, az első Semmelweis 1939-ben Tóth Endre, azaz André De Toth rendezésében készült, Bán Frigyes pedig 1952-ben úgyszintén Semmelweis címmel készített róla életrajzi filmet.

Amíg a korábbi filmek alkotóit inkább az orvos tragikus végzete, az elmegyógyintézetben bekövetkezett halála érdekelte, a bécsi éveivel keveset foglalkoztak, Koltai Lajos november végén érkező, nagyszabású Semmelweis-filmje viszont erre az időszakra koncentrál. Az orvostudomány egyik legjelentősebb felfedezésére jutó főszereplőt Vecsei H. Miklós alakítja, Nagy Katica pedig egy osztrák nővért játszik, aki az orvos legfontosabb bizalmasává válik.

A Semmelweis november 30-tól látható a hazai mozikban.