Nándi hazalátogat Magyarországra, azon belül is szülőfalújába (majd Budapestre), de itt tartózkodását csak rövid megállónak szánja, mielőtt tovább állna Új-Zélandra. Cservenka Ferenc (a forgatókönyv társszerzője) visszafogottan mutatja be, a helyét a világban meglelni képtelen zenészt, aki komótos tempóban ballag végig múltjának helyszínein, azzal a ki nem mondott céllal, hogy végre döntésre jusson a jövőjével kapcsolatban.


A leginkább kötött kamerabeállításokkal dolgozó film fekete-fehér képeihez remek kontrasztot állít a színes, stop-motion animációs betét-sztori, ami nosztalgikus stílusban mossa össze Nándi gyermekkori ambícióit a jelenlegi élethelyzetével és kétségeivel. A magányos űrhajós az elhagyatottá vált Földet igyekszik felderíteni, élet nyomai után kutatva. Akárcsak ő, aki az elnéptelenedett bolygó felszínére lép és csak az egykori civilizáció hátra maradt romjait találja, Nándi sem leli a gyermekkorából ismerős állapotokat szülőotthonában. Az ismerősök, barátok egy része szétszéledt a világban, mások élete távoli pályára állt, így akár az univerzum legtávolabbi pontjain is kiköthettek volna. Az álmokat és homályos terveket kergető Nándit még azoktól a barátaitól is egy világ választja el, akik a faluban maradtak, összeházasodtak és végérvényesen felugrottak a hétköznapi mókuskerékre.


Amíg a főhős belső vívodását az animációs betétek illusztrálják, addig lehetséges döntéseinek kimenetelét az otthon maradt szereplők sorsán keresztül ábrázolja a film. Miközben Nándi feleleveníti az elhanyagolt baráti kapcsolatokat és családi szövődményeket, képet kap arról is, mivé válna, ha itthon maradna – a lehetőségek változatosak, de egyaránt színtelenek. Ismeretségi körében a sorsok skálája az alulfizetett tanári élettől a kisstílű seftelés miatti börtönbüntetésen keresztül, a bágyadt alkoholizmusban való megöregedésig terjed ki. Amíg Nándit édesanyja maradásra, addig külföldi zenész barátja, Pavel, a továbbutazásra igyekszik rávenni, az egyetlen karakter, aki nem akarja befolyásolni a döntésében, új barátnője, Szilvi, az énekes lány (Walters Lili), akivel egy kocsmában ismerkedik meg.


Az elvándorlás és a jövőkép teljes bizonytalanságának kérdésköre generációs kérdéssé vált Magyarországon, Turi Bálint Márk filmje pedig nem áll elő általános válasszal ezekre a problémákra, de nem is ez a feladata. Inkább egy figyelemreméltóan személyes történetet épít köréjük, melynek végső kicsengésében fontos tanulság rejlik: a döntésképtelenség gordiuszi csomóját mindenki csak saját maga vághatja át.

Legjobb úton / magyar-holland dráma, 63 perc, 2017
Rendező: Turi Bálint Márk
Forgatókönyv: Turi Bálint Márk és Cservenka Ferenc
Operatőr: Kóródi Dániel
Zene: Cservenka Ferenc
Szereplők: Cservenka Ferenc, Walters Lili, Lajkó Bence