Mindenki dícséri az Artistot, amiért tiszteletét teszi Hollywood némafilmes korszaka előtt a megvalósításában. De Michel Hazanavicius filmje nem az egyetlen, ami a filmkészítés egyik aranykorszakához nyúl vissza. Itt van pár film, ami hasonlóképpen kacérkodott a némafilmes megközelítéssel, akár úgy, hogy dialógus nélkül készültek, vagy úgy, hogy teljesen átvették azoknak a vizualitását.
Juha (1999)
Ha valaki pisztolyt tartana a fejemhez, akkor sem tudnék felidézni egy mondatot sem egy Kaurismaki-filmből. Képet sokat, de szöveget semmit. Ebben lehet, hogy az is közre játszik, hogy az első film amit láttam tőle, az a Juha volt. Ami egy fekete-fehér némafilm, amiben szöveget csak az inzerteken látunk. A film Juhani Aho finn író 1911-es regényének a feldolgozása, ami eredetileg a XVIII. században játszódik, de Kaurismaki átemelte a tragikus és meglehetősen komor történetet a hetvenes évekbe. A film technológiáját pedig ott hagyta a század elején.
Cthulhu hívása (2005)
H.P. Lovecraft horroríró rajongói annyira hiányoltak egy tisztességes adaptációt, hogy összeültek és csináltak egyet. De hogy adjanak még egy csavart a történetnek, a sztorit némafilmes megoldással vitték vászonra. Az eredmény pedig egy meglepően hatásos film, amin persze meglátszik a szűkös költségvetés, de a hozzáértés is. Attól, hogy valaki olyan adaptálja, Lovecraft novelláját, attól tényleg életre kel.
Dr. Plonk (2007)
Rolf De Heer, a holland származású, de Ausztriáliában dolgozó rendező nehezen adja magát a beskatulyázásnak. Rendezett igazi botrányfilmet (Rosszcsont Bubby), meditatív road movie-t a szigetország sivatagáról (Nyomkövető) és kisköltségvetésű családi drámát, ami úgy rombolta le a kertvárosi értékeket, ahogy az Amerika szépség csak álmodott róla (Alexandra filmje). És ezek után elkészítette a Dr. Plonkot is, ezt slapstick komédiát a világvégéről. Még egy cuki kutya is játszik benne!
Antenna (2007)
Igen, létezik argentín néma sci-fi is, ráadásul 2007-ből. Az Antenna azzal lép túl a német expresszionizmusra hasonlító kép világon, hogy egyáltalán nem használ inzerteket. Azaz minden szó, mondat vagy hang az írott formában megjelenik a képen. Ez egyrészt baromi jól néz ki, másrészt pedig olyan benyomást kelt, mintha egy ponyva-Greenaway filmet néznénk, ahol a kép minden pillanatban több rétegből áll és ezért folyamatosan azt érezzük, hogy lemaradunk valamiről. Vagy csak egyszerűen belefájdul a fejünk a nagy figyelésbe. Velem ez volt, amikor a Titanicon évekkel ezelőtt vetítették az Antennát.
A szerelem kulcsa (1987)
Egy indiai burleszk, dialógusok nélkül. Erről tulajdonképpen nem is tudok elmondani semmit, beszéljen saját magáról a film, ugyanis ez is teljes hosszában megtalálható a neten:
Még több magazin
magazin
Hogyan lesz A nyaralás egyszerre vicces, de hasonló is a Természetes fényhez? Mitől olyan különlegesek Kurtág György hétköznapjai? Ritkán fordul…
továbbmagazin
Az egyik legsikeresebb rövidfilmkészítőként tartják számon, három rövidfilmjével több mint kilencven nemzetközi díjat nyert. Az izlandi rendező…
továbbMájus 14. és 25. között rendezik a filmvilág egyik legrangosabb seregszemléjét, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált. Francis Ford Coppola, Andrea Arnold, David Cronenberg, Jorgosz Lanthimosz, Paolo Sorrentino és Paul Schrader is versenyben van. A Filmhu ismét a helyszínről jelentkezik a legfrissebb beszámolókkal és kritikákkal.
Emma Stone még a saját ujját is levágja egy szerep kedvéért
Ha prostit veszel feleségül, számíts rá, hogy anyád kiborul
Nagy a verseny az idei Palm Dog díjért
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéRégen még számítottam, hát emlékszel? Megmérgezték a kutyámat, rám gyújtották a garázst, figyeltek rám, érted?