Női kezekben

A Spike Jonze rendezte, számos díjat nyert Sabotage minden idők egyik legjobb videóklipje A Beastie Boys  rendhagyó koncertfilmje

A fesztivál eddigi legnagyobb ’durranása’ a Beastie Boys nevezetű hip-hop banda rendhagyó koncertfilmje volt. A közel húsz esztendeje fennálló, annak idején első fehér hip-hop együttesként induló zenekar tagjai nem csak dalaikkal írták be magukat a popkultúra történetében, de videóikkal is. Közülük a Spike Jonze (A John Malkovich menet) rendezte, számos díjat nyert Sabotage minden idők egyik legjobb videóklipje. Az Awsome: I Fuckin’ Shot That című koncertfilmmel, amelyet az együttes egyik tagja Nathaniel Hornblower (vagy ahogy ismertté vált Adam Yauch) rendezett, a fiúk ismét történelmet írtak. Ahelyett, hogy a megszokott MTV stílusban rögzítették volna a New York-i Madison Square Gardenben rendezett koncertjüket, úgy döntöttek, hogy 50 kamerát adnak a kiválasztott nézők kezébe, hogy ők maguk rögzítsék az eseményeket. Az ötven kamera felvételeit csaknem egy évbe telt összevágni, az eredmény azonban azt mutatja, nem volt hiába a munka. Elképesztő lendületű, vibráló alkotás született, amely még azokat is felvillanyozza, akik nem feltétlenül rajonganak a Beastie Boys zenéjéért.

Szintén sok zene színesíti Julian Jarrold Kinky Boots című alkotását, amelynek bár 2005 augusztusában, Edinburghban volt a világpremierje, az Egyesült Államokban csak most látható először. A hangulatos zeneszámokkal és transzvesztita showkkal tűzdelt film igazi könnyed hangvételű tanmese a másság elfogadásáról, amely ugyanúgy szól a hagyományok tiszteletéről és a lojalitásról és az összetartásról is. Bár nem éri el a műfaj klasszikusának számító Priscilla: a sivatag királynőjének színvonalát, azért megállja a helyét a mezőnyben. További érdekessége a filmnek, hogy bár a témája szerint elsősorban a felnőtteknek szól, mégis a Disney vette meg a film forgalmazásának a jogát, amely jól példázza mennyire óvatosan és finoman kezeli a másság mai napig kényesnek számító kérdését a rendező Julian Jarold.

Sherrybaby - Laurie Collyer karakter tanulmánya a börtönből szabadult narkós anyáról

Amint az a nyitófilm, a Friends with Money kapcsán már elhangzott, mind a Sundance Institute, mind maga a fesztivál nagy szerepet játszott abban, hogy a rendezőnők is teret kapjanak és ezáltal egyszer s mindenkorra átírhassák a hollywoodi mozi tradicionális női szerepeit. Laurie Collyer karakter tanulmánya Sherrybaby a börtönből szabadult narkós anyáról, ítélkezés helyett inkább a küzdelmeit és a háttérben zajló eseményeket igyekszik feltárni. Torokszorító látni Sherry kétségbeesett harcát, hogy megszabaduljon múltja démonjaitól és - visszanyerve kislánya feletti felügyeleti jogát - új életet kezdhessen. Collyer filmje nem könnyfakasztó mainstream mozi giccses happy endinggel, hanem egy hétköznapi nő nem hétköznapi története, amely bár magában hordozza a reményt, mégis kétségekkel teli. A főszerepben, a független kedvenc Maggie Gyllenhaal, aki pár éve a Titkárnőben nyújtott alakításáért itt a Sundancen már elnyerte a legjobb színésznőnek kijáró díjat.

Bár Tilda Swinton többször szerepelt már hollywoodi kasszasikerekben és Magyarországon legutóbb a Narnia krónikáiban volt látható, szinte nem telik el Sundance, hogy ne szerepelne valamilyen izgalmas függetlenfilmben. Azt pedig, hogy az egyébként brit származású színésznőnek mennyire szívügye az amerikai függetlenfilm, mi sem jelzi jobban, minthogy egyre gyakrabban bábáskodik producerként is az alkotások felett. A tavalyi nagysikerű vígjáték (Thumbsucker) után most egy drámai alkotásnak a Stephanie Daley-nek a főszereplője és vezető producere. A címszereplő Stephanie Daley egy kamaszlány, aki egy iskolai sí-kirándulás során szüli meg és hagyja meghalni gyermekét. A bíróság pszichiáter szakértőt (Swinton) rendel ki mellé, akinek magának is komoly problémákkal (halva született gyermekének emléke és újabb terhességének nehézségei), kell szembenéznie. A terápia során különös, barátságnak nem nevezhető, de kölcsönös megértésen alapuló kapcsolat alakul ki a két nő között.