Hogy milyen pluszt jelent ez a fajta hozzáállás a munkához, azt nagyon sokszor megtapasztaltuk együtt, de legutoljára San Diegóban, ,az Emigráns-t másképp le sem forgathattuk volna.  Feri olyan művész , aki a messziről jött ember sokszor nem könnyű küzdelmeit személyisége  javára tudta fordítani, a kép megvalósításának útján nem ismer akadályt, nem ismer lehetetlent. Olyan munkatárs, akire a lehetetlen helyzetekben is a kibontakoztást segítő lélekjelenlét a jellemző, aki például, ha kézben kell tartani a kamerát, még a tizedik órában is rezzenés mentes képet csinál s a kimerülés határán is megtartja fanyar, szabados humorát, amelyben az erő és a lélek finom rezdülései jól megférnek egymással.

Isten áldjon Feri és most, amikor gratulálok, jut eszembe, ideje, lenne, hogy a legkisebb fiú útjáról, próbatételeiről a palotában, vagyis az Oktatási Minisztériumban is tudomást vegyenek, hiszen a Balázs Béla-díjon kívül nincs állami elismerése ennek a következetes, gazdag, az akadályokat sikerrel leküzdő pályának.

Dárday István laudációja Pap Ferencről  2007. december 12-én hangzott el a Szkíta Aranyszarvas díj átadásakor, Bács Ferenc előadásában.