Az idei hajógyári mulatság rekordot döntött. A fesztiválra 369 ezer látogató volt kíváncsi, nyolcezerrel többen, mint az eddigi csúcstartó 2001-es évben. Az összesen 1000-nél is több produkció előadói több mint 30 országból érkeztek. A Sziget idén nemcsak (szelektívebben!) tisztább és biztonságosabb, hanem egészségesebb is volt, hála annak az 1500 szigetelőnek, aki szervezett keretek között ontotta vérét. Hiller István szerint mára Európa tizen- és huszonéves fiataljai leginkább a Sziget Fesztiválról ismerik az EU-ba frissen belépett Magyarországot. A forgatagba a filmhu tudósítói is bevetették magukat, hogy hírt adjanak a fesztivál filmes eseményeiről. Tallózz a napi beszámolóinkban!
Még több magazin
magazin
Nemzetközileg ismert zeneszerző, aki olyan magyar filmekhez komponált műveket, mint a Testről és lélekről, a Mindenki vagy a Magasságok és…
továbbmagazin
A régi barátok olyanok, mint az exek: volt köztetek valami, de már nem emlékszel pontosan mi, és nehéz róla beszélni. Az idő torzít, megszépít, de…
továbbBreier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié