Bekapcsolódni a nemzetközi folyamatokba
A nemzeti és antropológiai fesztiválként indult Dialëktusra az idén már a megfelelő „arányokkal” került sor. A korábbi néprajzos tematika tavaly bővült ki a „történetmesélős” dokumentumfilmekkel. A zsűritagok visszajelzései alapján nem volt olyan alkotás, amelyet nagyon alacsony színvonalúként értékeltek volna, valamint az látszik, hogy külföldről is egyre többen szereznek tudomást a hazai eseményről, amely vélhetően összefügg az fesztivál egyre növekvő respektjével.
Füredi Zoltán szerint a Dialëktus az idei 50 versenyfilmmel elérte az ideális méretet, az alkotások többsége, 40 volt külföldi és 10 hazai – az információs blokkban játszottaknak mindegyike külföldi volt. Idén a frissen átadott Kocsiszínben volt a fesztivál központja, míg a vetítések a Vörösmarty moziban zajlottak, így adott esetben a nagyon szakmai programok jól elkülönülhettek az akár pusztán dokuk iránt érdeklődő nézőknek szánt vetítésektől. A mostani adatok szerint összesen több mint nyolcszázan váltottak jegyet, szakmai belépőt és bérletet az eseményre.
Ugyanakkor megfelelő időpontot is sikerült találni a Dialëktusnak, véli a fesztiváligazgató, mert a március eleji néhány nap során nem ütköznek a MediaWave-vel, a Titanickal vagy Fringe-dzsel. Ezért a tervek szerint jövőre is hasonló időben, március 3. és 8. között szervezik meg a fesztivált.
Fotó a Dialëktus egyik nyertes filmjéből, a Hazatérésből |
A Dialëktus bővítése szempontjából további lépés lesz, hogy minél több olyan szakmai programot igyekeznek meghívni, ahol a külföldi televíziók comission editorai, vagyis televíziók műsorvásárlói fognak előadást tartani, operatőrök és rendezők mellett. Ezzel a hazai alkotók tapasztalatokat szerezhetnek a nemzetközi dokufilmes forgalmazásról. Füredi Zoltán terveik között említette például az European Documentary Network szakembereinek meghívását.
Dokus mozi a Ráday utcában
Ugyanakkor tapasztalatai szerint egyelőre a hazai dokusok nem érdeklődnek egyformán a szakmai programok iránt, mert az MMK-s beszélgetésre körülbelül 50 fő látogatott el, míg az olasz dokufilm-forgalmazásról szóló előadáson alig voltak résztvevők.
Ami a hazai dokufilmek bemutatkozási lehetőségeit illeti, Füredi Zoltán bízik abban, hogy a Dialëktus növekvő presztizse segíti az azon résztvevő filmek nemzetközi szereplését. Ugyanakkor a hazai mozis elérést javítja a már említett, a Ráday utcában frissen átadott Kocsiszín, amely gyakorlatilag dokumentumfilmes moziként működik, egyelőre filmklubszerűen. Hétfőnként rendezők mutatják be mások által készített kedvenc alkotásaikat, szerda az antropológiai filmeké, csütörtökön a szociológiai alkotások kedvelői találkozhatnak egymással. Ezek az események interaktívabbak lesznek más mozikban megszokott programokhoz képest, és heteken belül műsorszerű tematikával is előállnak a szervezők.
A fesztiváligazgató megkérdeztük a korábban Acélbalta néven indult projektjéről is. A jelenleg Belépő a mennyországba című filmterv előkészületei zajlanak, a mongol környezetben készülő alkotás lengyel-magyar koprodukcióban valósulhat meg. Füredi Zoltán szerint a filmterv külföldi fórumokon való szereplését jelentősen segíthette volna, ha az Inforg és a FilmJus által biztosított pénzeken kívül más forrásokhoz is hozzájut a produkció. Mivel a téma nem magyar, ezért nem kaphattak például MMK-s támogatást.
A film egy mongol férfit követ nyomon, aki a pásztorkodás mellett sámán is, és a Mongóliában lezajlott rendszerváltást követően elindul a helyi parlamenti választáson. Füredi Zoltán már több mint tíz éve ismeri a férfit, Ganshüt (Acélbalta), aki a globalizációval járó környezeti és gazdasági változásokkal kapcsolatban felelősen gondolkodik, ezért is indul a nyáron kezdődő választáson. Az előkészületek jelenleg is folynak, és áprilisban utazik ki először a stáb, majd a júniusi eseményere is elkísérik a lóháton kampányoló Acélbaltát.