Hogy vagy, mit szóltál ahhoz, hogy bekerültél a legjobb tízbe?
Jól érzem magam, sok munka és óriási szervezés áll mögöttünk. Hálás vagyok az itteni szervezőknek, hogy ennyire figyelnek az európai színészekre és lehetőséget adnak, hogy mások is megismerjék őket. Holnap casting direktorokkal és producerekkel fogunk találkozni, és ha ott valaki felfigyel rád, abból sok lehetőség születhet.
Tavaly felkerültél a Variety ígéretes európai színészeinek listájára is. Ez is hozzájárult ehhez a programhoz?
Egész biztosan jó pont volt itt, végre meghozta a gyümölcsét. Nyilván a nemrég bemutatott filmek mellett ez is fontos szerepet játszott.
(fotó: Pozsonyi Janka)
Mennyire szoktál saját magadból kiindulni, amikor egy karakteren dolgozol? Van, aki szeret eltávolodni magától egy szerepben.
Az a jó, ha az ember mindenféle típusban megmutathatja magát és többféle karaktert is eljátszhat. Szerintem senki se tudja megúszni, hogy ne legyen benne valamennyire saját maga, az úgyis a rendező dolga, hogy előhozza azt, amit látni akar. Tőle függ, hogy mennyire vagy magadra hagyva.
Enyedi Ildikóval és Gárdos Évával is forgattál mostanában, mennyiben volt más élmény női rendezőkkel együtt dolgozni?
Ha tehetséges a rendező, akkor teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő, magas vagy alacsony, az számít, hogy van-e koncepciója és képes-e vezérelni, amerre akar. Az a fontos, hogy tudja, hogy mit akar és hogyan képzel el engem.
(fotó: Pozsonyi Janka)
Egyike vagy azoknak a színészeknek, akik aktívan dolgoznak egyszerre színházban és filmekben is. Hogyan tudod ezt egyensúlyban tartani?
Magyarországon nincs más lehetőség, a színházból élnek a színészek, másképp működik, mint külföldön. A többi résztvevővel beszélgettünk, és kiderült, hogy szinte egyikük sem játszik színházban, ügynökkel és sajtóssal járják a világot, egyik castingról a másikra vándorolnak, mennek a lehetőségek után. Ők egy évben leforgatnak három filmet, de nálunk más arányok vannak. Ezért is nagy dolog, hogy kilenc év után megint van magyar színész a programban.
Mit gondolsz a nyelvi korlátról, ami a színészek külföldi nyitásának egyik nagy akadálya?
Itt majdnem mindenkinek a második anyanyelve az angol vagy a német, minden nap gyakorolhatják ezt. Nálunk nincs így, de a nyelv tanulható, én is minden nap készülök, próbálok felzárkózni. Az akcentus jelenthet egy korlátot, de a gyakorlással az is legyőzhető. Más kérdések merülnek fel inkább: mit adsz fel ezért az egészért, vállalod-e ezt az életmódot, hogy utazol a világban, és várod, hogy történjen valami előrelépés.
Az European Shooting Stars program idei résztvevőivel (fotó: EFP)
Borbély Alexandra díjával talán kicsit több figyelem hárul a magyar színészekre. Te hogyan látod?
Biztosan több figyelemben részesülnek most a magyarok, de azt nem tudom megítélni, hogy Szandrának hozott-e olyan, konkrét lehetőséget a díj, amivel továbbléphet. Remélem, hogy ez kinyit valamilyen ajtót, nagyon jó lenne.
Borítókép forrása: EFP