Hogyan épül fel egy dokumentumfilm kampánya? Hogyan lehet vonzóvá tenni egy ilyen típusú produkciót a nézők számára? Mennyire érdemes hangsúlyozni vagy éppen eltitkolni, hogy amúgy egy dokumentumfilmről van szó? Vendégeinkkel végigmentünk a marketingstratégiák kidolgozásán és végrehajtásán, külön kitérve az egyes produkciókhz tartozó egyedi, kreatív ötletekre, mert ahogy elmondták, a kötelezők feladatok elvégzésén túl, mindig kell valami, amivel ki lehet tűnni a nagy médiazajban.

A filmek fényes karrierje őket igazolják. A Sundance-en debütált A boldogság ügynökét nem csupán a világ számos fesztiváljain vetítik nagy sikerrel – Józsa László, a Kékkör vezető producere Thesszalonikiben látta a dokut, ahol elmondása szerint a csillárról is lógtak az emberek –, hanem egy nemzetközi forgalmazó is megvásárolta, és friss hír, hogy több mint 17 ország mozijaiban lesz látható. Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai filmjének a nemzetközi pályafutása példálan siker a hazai dokumentumfilmek mezőnyében.

A Kék Pelikan Tallinnban kezdte a pályafutását, júniusban Annecy-be, a legrangosabb animációs fesztiválra megy, a hazai mozikban pedig jelenleg 10 ezer nézőnél tart, ami egy dokutól kifejezetten szép teljesítmény. A Kékkör című dokumentumfilm-sorozat premierje ősszel lesz a tévében, így sikerességről még korai beszélni, de már most beindították a kampányt, a Facebook-oldalukon websorozatot indítottak, ami a sorozat készítéséről mesél.

 

A Nemzeti Filmintézetnél a film készítésének különböző szakaszaiban két külön marketing támogatásra lehet pályázni, vendégeink elmagyarázták, mire használhatóak fel ezek a támogatások, mi fér bele 20 millió forintba (+ 4 millió önrész), amennyit például a Kék Pelikan kapott, és egy problémára is rávilágítottak. A mozifilmekkel ellentétben a tévés gyártási támogatásokon nyertes produkciók számára nincs marketing pályázat, így a Kékkör vezető producerét arról kérdeztük, milyen egyéb helyekről teremti elő a pénzt a sorozat kampányára.

A producerek leszögezték, a filmek marketingjével minél előbb el kell kezdeni foglalkozni, és visszatérő szavajárásuk volt, hogy ők tulajdonképpen minden filmmel egy brandet építenek fel, és próbálják eladni. Kíváncsiak voltunk, ez a szemlélet okoz-e feszültséget a rendezővel, aki művészeti alkotásként tekint a filmjére. Vincze Máté arról mesélt, Bhutánban például, mivel kicsi volt a stáb, és az országba nehéz eljutni, bizony a werkvideókat és egyéb, a kampányhoz szükséges mozgóképeket is a két rendező rögzítette, de a plusz munkából nem következett konfliktus.

 

A Kék Pelikan esetében adott volt a nosztalgia érzése, azt a korcsoportot megszólítani, akik átélték és visszavágynak. a kilencvenes évekbe. De Sumeghy Claudia, a JUNO11 egyik alapítója és ügyvezetője elárulta, ők azért kísérleteznek is: „Olyan célközönségeket állítunk be a social media felületeken hirdetéskor, akikre abszolút nem gondolnánk.” És nagy meglepetésükre a Z-generáció kifejezetten jól reagált a filmre, így sokkal aktívabbak TikTokon, mint bármely korábbi filmjukkel.

Józsa arról mesélt, tisztában kell lennünk a realitásokkal, míg A boldogság ügynöke és a Kék Pelikan nemzetközi piacon is érdekes, a Kékkör inkább Magyarországon „tud érzelmi húrokat pengetni”. Itthon viszont széles és heterogén közönséget szólíthat meg a sorozat, a természetjárókon túl például építhet a rendező és főszereplő, Simonyi Balázs hosszútávfutó népes követőtáborára. Vincze a filmjük univerzális témájából, a boldogságkeresésből kiindulva egyrészt a fiatal felnőtteket jelölte meg célközönségként, akiket helyzetüknél fogva kifejezetten foglalkoztat a téma, illetve a városi idősebb generációt.

 

Megérte egyszeri alkalommal feltámasztani a Pesti Estet a Kék Pelikan kedvéért? Miért gondolják jó ötletnek, hogy 2024-ben weboldalt készítsenek A boldogság ügynökéhez? És vajon terveznek több évadot a Kékkörből? Mindenki tudja, hogy mozi- vagy tévépremier után irány a streaming, na de hogy zajlanak a tárgyalások? És lehet ma Magyarországon pénzt keresni dokumentumfilmmel? Befejezésképpen pedig játékra invitáltuk a producerek, három sebtiben összerántott filmtervről kérdeztük őket, látnak-e bennük fantáziát, eladhatóak-e a mai piacon.

A Kék Pelikan április elejétől, A boldogság ügynöke május 2-tól látható a mozikban, a Kékkör ősszel érkezik. A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, Apple Podcasts és Google Podcasts.