Húsz év nagy idő, hát még úgy, hogy a Proton egyik első produkciója a Duna-deltával, a főszereplő, Bertók Lajos halálával és újrakezdéssel nehezített Delta volt. „Pokoli volt” – foglalta össze Sós Judit, de arról is szót ejtett, miért őriz szinte csak boldog emlékeket magáról a forgatásról. Sokáig bizonytalan volt, hogy egyáltalán elkészül-e a film, kíváncsiak voltunk, hogy fennállt-e annak a veszélye, hogy a Delta miatt az akkor még csak pár éve létező cég is csődbe megy-e.

A Proton kezdetben Mundruczó Kornél rendező és Petrányi Viktória producer filmjeire összpontosított, majd nyitottak más rendezők irányába, számos elsőfilmes projektjét fogadták be, illetve Magyarországon forgó bérmunkákba is beszálltak. A három producer mesélt a kezdetekről, arról, miért szeretnek ott dolgozni, a cég összetartó közösségéről, és arra is magyarázatot kaptunk, miért egyedülálló Petrányi Viktória és Mundruczó Kornél párosa. Elmondták, mit tanultak a „Petrányi produceri iskolában” és az is szóba került, hogy Berkes Juli és Reisz Gábor és a két alapító együttműködése között vannak-e hasonlóságok. És vajon létezik olyan, hogy protonos film? Ezt a sokszínű filmtermést összefűzi egy nagy, közös gondolat?

Delta

Amíg Sós Judit és Gyárfás Eszter az első szakmai sikerélményét osztotta meg velünk a Protonnál, addig Berkes a legutóbbiról mesélt, a Magyarázat mindenre című filmnek odaítélt velencei oroszlánról, ennek kapcsán arra is kitértek, mit tartanak ők sikernek.

A Proton bérmunkáira is kitértünk, hogyan lehet ezeket a melókat megcsípni, a Fehér éjszakák (Midsommar) példáján keresztül magyarázták el, mi is pontosan a feladatuk, ha egy külföldi produkció velük forgat Magyarországon. Sós Judit Woody Allenhez hasonlította a „zseniális” Ari Astert, és Flesch Andrea virágos, Florence Pugh által viselt ruhakölteménye is szóba került, amely „máig jön szembe Instagramon, ebbe öltöznek halloweenkor”.

A bérmunkákról általánosságban elmondták, hogy mára „Ferrari” lett Magyarország, ők főleg európai produkciókkal dolgoztak, de egyre többen nem tudják kifizetni a „Ferrarit”, mások, nagyobb, hollywoodi, angolszász produkciók jönnek, így az ő üzletkörük is átalakul.
A múlt mellett a Proton jelenét is átbeszéltük: nehéz helyzetben vannak, az elmúlt években a Nemzeti Filmintézet mindössze két filmtervüket támogatta, azok is kisebbségi magyar koprodukciók voltak. Érdemes ezek után is pályázniuk? És mennyire nehéz külföldről pénzt szerezni? A bérmunkákból keletkező bevételt forgatják át egy-egy szerelemprojektbe, például Kárpáti György Mór Jövő nyár című független filmjébe.

Magyarázat mindenre

Ebben a helyzetben sokkal kevésbé tudnak odaállni a fiatal tehetségek mellé, hiába vettek részt a múltban több inkubátoros film (Guerilla, Mesék a zárkából, Külön falka) megvalósításában is, ez most nem opció. A lehetőségeik korlátozottak, a beszélgetés végén azért így is elmondták, miért jó producernek lenni, és hogy ha össze tudják rá szedni a pénzt, mi lesz a következő filmjük.

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, iTunes és Google.