„Sose gondoltam volna, hogy az életem ennyire összefonódik Bhutánnal” – meséli Zurbó Dorottya, aki már két dokumentumfilmet is készített ebben a különleges ázsiai országban, a legújabbat, A boldogság ügynökét május 2-től játsszák a mozik. Kihasználtuk a lehetőséget, hogy egy Bhután-szakértő a vendégünk, és részletesen kifaggattuk erről az izgalmas helyről, amiről eddig csak annyit tudtunk, hogy állítólag itt élnek a legboldogabb emberek.

Zurbó a DocNomads nemzetközi dokumentumfilm-rendező képzésen ismerkedett meg a bhutáni Arun Bhattarai-jal, akivel hamar alkotótársakká váltak. Első közös munkájuk, A monostor gyermekei egy hegyi faluban élő családot, a buddhista monostort gondozó apát és a tinédzser gyerekeit követi, akik a gyorsan modernizálódó országban már nem feltétlenül akarják tovább vinni az apa munkáját (ahogy azt előtte generációk tették), helyette a saját útjukat akarják járni. A globalizáció hatása erre a sokáig elszigetelt országra a második közös filmjükben is hangsúlyosan jelen van.

Bhután nagyjából akkora mint fél Magyarország, Kína és India között helyezkedik el, a népesség körülbelül 780 ezer fő. Dorottya felidézte nekünk első bhutáni útját, amikor az összes forgatós cuccuk egy kisbusz tetejére volt felkötözve, és ahogy a szakadék szélén kanyargó kis himalájai utak halálra rémisztették. Kilencszer járt már Bhutánban, a drága turistavízumot (naponta 200 dollárba kerül turistaként ott lenni) megkerülve Arun vendégeként tudott többször is az országba utazni, hogy a közös filmeken dolgozhassanak.

A film stábja és két főszereplője

A természeti környezet (az ország 70%-a erdő, alkotmányba is foglalták, hogy nem lehet csökkenteni), a hegyek látványa, az élénk színek és a tradíció jelenléte sokadik alkalommal is lenyűgözi őt. A társadalom negyede továbbra is szerzetes, a közigazgatásban dolgozóknak nemzeti viseletet kell hordaniuk. „Olyan érzésed van, mintha egy középkori királyságban járnál, vagy a Gyűrűk ura filmsetjében. Attól, hogy elzártabb a globalizációtól, másként telik az idő, nyugodtabbak az emberek, más az életritmus, a buddhista életfilozófia és ezt a mindennapos találkozásokban is lehet érezni.” Dorottya mesélt nekünk a híres bhutáni vendégszeretetről, arról, hogy milyen ott európai nőként ‘egzotikumnak’ lenni, de felidézte az egyik legszörnyűbb bhutáni éjszakáját is, amikor patkányok mocorogtak a párnája alatt.

Bhutánban egy négyfős társaság tartja életben a szerzői filmet - két éve a Lunana: Egy jak az osztályteremben lett az ország első Oscar-jelölt filmje -, ennek a szűk, de lelkes csapatnak lett a tagja Dorottya és Arun is, akik egyedüliként készítenek dokumentumfilmeket az országról, például a nepáli kisebbség tabutémájáról is csak ők forgattak eddig. Kíváncsian várja, mit fog szólni a bhutáni közönség a legújabb munkájukhoz.

De mi az a Boldogság Kutatóintézet, csak a propaganda eszköze vagy komoly tudomány áll mögötte? Mi a Bruttó Nemzeti Boldogság koncepciója és kik azok a boldogságügynökök? A rendező felvázolta nekünk a filozófia négy irányelvét, amit az iskolák falára is felfestenek, és elmesélte ennek a különös társadalmi modellnek a történetét, amit a negyedik király egy jól hangzó mondata ihletett. A jelenleg uralkodó ötödik király folyamatosan igyekszik megoldást találni a kivándorló fiatalság visszatartására, de a gyors modernizációt, az internet térnyerését már nem lehet visszafordítani, Bhutánból áramlanak ki az emberek jobb munkalehetőségek és életkörülmények felé. Ennek ellenére a legutolsó felmérés szerint 93,6%-os a boldogságindex Bhutánban.

A boldogság ügynöke

A boldogság ügynökének főszereplője, Amber és kollégája egy 148 kérdésből és sajátos pontozási rendszerből álló teszttel járják az országot, hogy felmérjék, mennyire boldogok az ország lakói. Mindeközben Amber nagyon is boldogtalan, társra és állampolgárságra vágyik, hiszen a nepáli kisebbség tagjaként gyerekkorában elvették tőle, és azóta se kapta vissza. A fenséges tájon tett utazásaik során olyan érdekes emberi sorsokkal találkoznak, ami azért jelentősen árnyalja ezt a kiemelkedően magas boldogságindexet.

Kíváncsiak voltunk miért pont ezt a két embert választották főszereplőnek, milyen volt társrendezőként úgy átélni a forgatást, hogy nem ért a bhutáni államnyelven (azért pár szót így is fel tudott idézni), és hogy milyen sajátos kihívásokkal kellett még szembenézniük, például az utómunka során. Mesélt a Sundance-ben tartott nemzetközi premierről, és felsorolta, hányféle országba fog még utazni a filmmel a következő hónapokban. Végül az is kiderül, hogy Zurbó átment-e a Filmhu saját gyártású boldogságtesztjén.

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, Apple Podcasts és Google Podcasts.

 

A címlapképet Pozsonyi Janka készítette.