Azt kell elkapni, ahogy az élet folyikY. S.: Ősszel jelenik meg a könyvem, ami igazi móka és kacagás volt írni. Egy utazó emlékiratai a kelet-európai zsidó kultúrában tett utazásáról. Arról az időszakról szól, amikor először jöttem Közép-Kelet Európába. Jogi egyetemre készültem, mégis inkább ide jöttem klezmert és zsidó kultúrát kutatni. A saját fotóimmal illusztráltam a kötetet, amely az élményeimen kívül tartalmazza a zenekutatásaim során lejegyzett kottákat, sőt néhány a feleségem által gyűjtött receptet is. Persze a zene a legrégebbi szerelem az életemben, nyolc éves korom óta tart. Nemrég 3500 ember előtt játszottam a Dohány utcai zsinagógában. Élveztem, ahogy az emberek arcára kiültek az érzéseik. Hatalmas energiák mozognak a zenészek között, amikor a zene nyelvén kommunikálnak egymással. Fantasztikus érzés egy művésznek, hogy embereket tud megmozgatni érzelmileg. A film pedig külön kedves a számomra, hiszen mi is a film? Fotográfia, történetmesélés, s természetesen vagy a zenéről szóló, vagy a zene segítségével előadott sztori. Vagyis három másik olyan művészeti ágat felhasználok benne, amiben szeretek dolgozni. Szerencsés vagyok, hogy csak a művészettel kell foglalkoznom.