Jankovics Péter (fotó: Sághy Tímea)
A kút, mint metafora nagyon fontos a rendezőnek – tudtuk meg Gigor Attilától – „ez az a hely, ahol mindenki magához veheti azt, amire szüksége van ahhoz, hogy folytatni tudja az útját, hogy tovább tudjon menni az életében. Lehet az egy történet, lehet egy ember, lehet benzin és így tovább.” Amikor a műfajt próbáltuk behatárolni, azt a választ kaptuk, hogy ez egy szerelmes film, vagy egy romantikus dráma, amiben egy idő után hullani kezdenek a szereplők, sokan meghalnak, és nem is akárhogyan, de azért akinek kell az életben marad – mint a romantikus filmekben általában.
Korábban úgy nyilatkozott a rendező, hogy a film „tiszta érzelmekről szól egy zavaros világban”, a forgatáson azért elárulta, hogy volt benne némi irónia, amikor azt mondta, hogy a Kútban tiszta emberi érzésekről és a szeretetről lesz szó, még akkor is, ha számára nincs érdekesebb és kimeríthetetlenebb téma, mint az emberek és a köztük lévő viszonyok. „Ha mindent nagyon leegyszerűsítünk, nem nagyon tudok más témát, mint a szex és a halál. Ennek mentém, ha valódi fontos dolgokat akarunk keresni, akkor a szeretetet találjuk meg. Engem az kezdett el foglalkoztatni, hogy ez valóban így van-e? Van-e olyan hogy szeretet, és van-e megváltás a szereteten keresztül? Nagy szavak ezek, ennél a mi történetünk jóval egyszerűbb.”
Gigor Attila (fotó: Bodnár Boglárka, MTI)
Gigor Attilának A nyomozó után hét évet kellett várnia, hogy újra játékfilmet forgathasson, de ezen a történeten mindössze két évvel ezelőtt kezdett el dolgozni. „Nyilván ez a legfeltűnőbb a történetben, hogy prostitúcióban élő karakterek vannak benne, de nem erről szól a film, hanem négy nőről, akiknek ez a foglalkozásuk és akik azt hiszik, hogy jó lesz nekik Svájcban dolgozni. Nem véletlen a választásom, de nem a prostitúcióról, hanem a kifordított nőiségről és ennek a megfelelőjéről, a kifordított férfiasságról akarok beszélni. Nőnek lenni pedig szerintem az egyik legkiszolgáltatottabb foglalkozás a 21. században.”
A szereplőkkel beszélgetve, mozaikokból próbáljuk összerakni a történetet, de azon kívül, hogy valamilyen okból fogva, a kisbusz ott marad a benzinkútnál, és máshogy folytatódik a lányok története, nem sok mindenre derül fény. Annyit azért megértettünk, hogy nem véletlenül van a Marcsi szerepét alakító Kurta Nikén az utolsó jelenetek egyikében egy hosszú fehér ruha és nem véletlen az sem, hogy az alaposan összekoszolódott. A kialakuló szerelmi szál közte és a benzinkutas fia között (Jankovics Péter) felborítja a lány életét, aki arra készült, hogy Svájcban majd az élet császárnője lesz. Kurta Niké nagyon szereti a szerepét, és meggyőződése, hogy ez a film nem csak a nőkért áll ki, hanem általában az emberekért. „Ezen a világvégi helyen senki sincs a helyén, senkinek nincs itt keresnivalója.” – tette hozzá.
Herbai Máté, Kurta Niké, László Zsolt (fotó: Sághy Tímea)
A forgatási szünetben sikerült két másik „Svájcba tartó lánnyal” is beszélgetnünk, Pokorny Liával aki Verát alakítja és Trokán Nórával, Hajni szerepében. Pokorny Lia játssza a legidősebbet a négy lány közül, egy megfáradt, kiégett édesanyát, végérvényesen rossz döntésekkel, szeme körül nagy sötét karikákkal. Egy kávé mellett nagy életigazságok megfejtésébe bonyolódunk, de aztán rátérünk a lényegre: „Mind a négyen teljesen másképp gondolkodunk a prostitúcióról – tudjuk meg Liától, az már viszont egy másik kérdés, hogy kit milyen kényszer hajt, vagy tart ott, ki milyen viszonyban van a futtatójával és kinek mit jelent az, hogy valakinek a tulajdonában van, és mit jelent a bezártság.” A színésznő Gigor Attila felkérésére azonnal igent mondott, mert nagyon szeret a rendezővel dolgozni. Ahogy mondta: „A film olyan, mintha nyaralni mennék, a színházba meg hazajövök.”
Trokán Nóra számára is nagy kihívás Hajni szerepe. Mint mondja, még sosem játszott filmen ennyire szélsőséges karaktert, ennyire gátlástalan, nagyszájú, csúnyán beszélő nőt. Színészként különösen izgalmasnak tartja, hogy el tudja-e érni ezt a fajta lazaságot, mert szerinte ezt eljátszani nem lehet. Nagyjátékfilmet sem forgatott még igazi filmre, így igazán koncentrált, izgalmas munkát jelent neki a forgatás.
Irma Milovic, Pokorny Lia, Trokán Nóra (fotó: Sághy Tímea)
A Kút 35 mm-re forog, a rendező szerint ugyanis még mindig ez az a formátum, ami éppen úgy igaz és „koszos”, mint a történet, amit el akar mesélni. Mindez a forgatás előtti utolsó két hétben dőlt el, és Herbai Máté operatőr számára nagy visszatérést jelent a filmes technikához. A forgatókönyv borzasztóan tetszett neki, ahogy fogalmaz megfogta a „lágysága és a keménysége, a végletekben csapongása.” Elmondása szerint az eredetileg elképzelt látványt nem kellett átalakítaniuk, azt viszont át kellett gondolniuk, hogy ugyanaz a lámpapark, amit a digitális kamerához használtak volna, hogyan tud a filmes kamerának is megfelelni. Herbai Máté utoljára hét évvel ezelőtt az Utolsó időket forgatta filmre, ezért sok tesztet készített, hogy visszajöjjön a filmes rutinja, az a bizonyos látásmód, hogy ne a monitort bámulja, hanem a szemével nézze az arányokat és csak a fénymérőjére hagyatkozzék. „Ez a technika sokkal koncentráltabb gondolkodást kíván, jobban szeretem.”- tette hozzá.
Herbai Máté (fotó: Sághy Tímea)
László Zsolt is látatlanban mondott igent Gigor Attila felkérésének, és nagyon meghatotta az a gesztus, hogy a rendező azonnal őrá gondolt Dzsoni, a vállalkozó a szerepével, még castingra sem kellett mennie. Szerepe szerint ő futtatja a lányokat, ugyan sokat beszélnek róla, de igazából csak a film végén jeleneik meg. Akkor derül ki, hogy ő egészen másképpen manipulálja az embereket, mint gondolták volna. „Bűnök, szerelem, egymáshoz tartozás, nagyon sok mindenről szó van ebben a filmben, nem csak egy egyszerű krimi, vagy gengsztertörténet, szenvedés- és szerelemtörténet, hanem sok mindennek a fonata.” – mondja és meg sem próbálja a műfaji behatárolást.
Jankovics Péter alakítja Lacit, a benzinkutas fiát, a 30-as éveinek elején járó srácot, aki az édesapját kétéves kora óta nem látta, és most kitalálta, hogy szeretné megismerni, ezért idejött hozzá a benzinkútra. „A rendezőt alapvetően az a probléma érdekli, ami ezzel a sráccal történik. Mindenkinek annyi problémája van, mindenki titkol valamit, ettől lesz olyan emberi és valóságos a történet. Bonyolult és komplex. Nagyon mély dolgok nem derülnek ki, de az, hogy mindenki küzd valamiért, az nagyon fontossá válik. Nálam belép egy szerelem is. Ennél többet nem lehet elmondani.” Gigor Attilával régóta foglalkoznak a történettel, sőt Laci szerepe kifejezetten rá íródott. Jankovics Péter már a castingokra is elkísérte a rendezőt, ahol már próbálhatta a szerepét, de a forgatás előtt is sokat gyakoroltak, még a helyszínre is kijöttek, kaszkadőrökkel is dolgoztak. „A filmben teljesen a rendezőre kell bíznom magam, hiszen egészen mást ad egy közeli kamera kép, mint egy színpadi jelenlét, de szerencsére Attila módszere, nyugalma nagyon nagy biztonságot jelent.”
Jankovics Péter (fotó: Sághy Tímea)
Pusztai Ferenc producert alig ismertük meg, 3 hetes szakállat visel a szerepe kedvéért, ő játssza Mihályt, aki a Svájcba induló lányokra vigyáz. A szereplőgárda kicsi, 10-12 színész játszik mindössze, ráadásul nagyrészük nagyon sokat van együtt, ezért hiába az övé a legkisebb szerep, végig ott van a forgatásokon. Elmondása szerint produceri szempontból így utólag visszatekintve minden simán ment a film körül, minden fordulón támogatást kapott a Filmalaptól, végül még a 35 mm-t is támogatták. „Kreatív szempontból ez egy nagyon nagy öröm. Azzal szembesültünk viszont, hogy technikailag nagyon más, mert már alig működnek a mechanizmusok. Utoljára négy éve forgattunk filmre, a Drága besúgott barátaimat, előtte a Pál Adriennt 35mm-re, korábban A nyomozó és a Friss levegő is 16 mm-re forgott.”
Gigor Attila, Pusztai Ferenc (fotó: Sághy Tímea)
A Kút a KMH Film gyártásában készül, a rendező Gigor Attila, operatőre Herbai Máté, látványtervezője Pater Sparrow, vágója Kiss Wanda, producere Pusztai Ferenc. Az alkotás előreláthatóan jövő tavasszal kerül a magyar mozikba, összköltségvetése 450 millió forint, magyar forgalmazója a Vertigo Média.
