Lajos Balázsovits

Színész, rendező. 1965-69 Színház- és Filmművészeti Főiskola 1969-74 a Madách Színház, 1974-79 a Vígszínház, 1979-82 a MAFILM színtársulata, 1982-90 a Madách Színház, 1991-92 a Nemzeti Színház tagja. 1992. november 1-jétől a Játékszín igazgatója. 1990-92 a Magyar Színészkamara ügyvivője. Díjak: Balázs Béla díj (1982), Érdemes Művész (1987). Főbb színpadi szerepei: Aljoska (Gorkij: Éjjelmi menedékhely), Csemitzky Tibor (Illés: Törtetők), Szabó Magda: Béla Király, János (Molnár: Az ördög), Husz János (Háy: Isten, császár, paraszt), Tamás (Déry: Kedves bópeer), Imre (Illés: Névtelen levelek), Sztálin (Ribakov: Az Arbat gyermekei), Ági Miklós (Molnár: A hattyú), Méz Péter (Gyárfás: Beatrix), Zsenya (Szlavin: Örvény), Ischl doktor (Németh Á.: Lili Hofberg), Orgon (Matrivaux: Véletlen szerelmek tragédiája), Doktor Goldberg (Gyurkovics: Halálsakk), Basirius Izsák (Páskándi: Tornyot választok). Főbb rendezései: Orton: Szajré, (Szegedi Kisszínház), Knoblauch: A Faun, (Budapesti Kamara Színház), Carlo Terron: Csókolj meg Alfredo (Győr) Játékszínben: Werfel: Jacobowsky és az ezredes, Brisville: A feketeleves, Willard: A macska és a kanári, Simon: Furcsa pár, A Napsugár fiúk, Chapman-Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára, Molnár Ferenc: Nászinduló, Arthur Miller: Bűnbeesés után, Furio Bordon: Holdfogyatkozás, Peter Shaffer: Black Comedy. Murray Schisgal: Szerelem Ó! Molnár Ferenc: Olympia