170 ezren látták a Magyar vándort

Prukner Pál szerint végül legalább 300 ezer nézőre lehet számítani, de további jóslásokba nehéz bocsátkozni: ez nagyban függ attól, hányan lesznek, akik többször is jegyet váltanak a filmre.

A rendező Herendi Gábor úgy látja, hogy a nézőszám nagy részben köszönhető az alapos marketingmunkának, valamint a Valami Amerika korábbi sikerének is. További marketing-fogásokat egyébként nem terveznek, a filmet támogató egy-két szponzorcég saját promóciós kampányában azonban megjelenik majd a Magyar vándor. Ez bizonyára a film nézettségét is segíti majd. 

Még egy „termék” kapcsolódik a filmhez, a hamarosan a könyvesboltokba kerülő, exkluzív kiállítású, 100 oldalas Magyar vándor képeskönyv. A film készítésének kulisszatitkait bemutató könyv 300 színes képpel, jelmez-és díszlettervvel illusztrálva a főszereplőkkel készült interjúkat, a filmzene először megjelenő dalszövegeit és a fő stábtagok szakmai „vallomásait”  tartalmazza. Ősszel pedig jön a DVD. 

A Magyar vándor fogadtatásáról Herendi Gábor a filmhunak elmondta: sokan küldenek nekik e-maileket, melyekben dicsérik a filmet, és nem értik a kritikák rosszindulatát. Herendi szerint a kritikusok a Valami Amerika után bizonyos indulattal várták az új filmet, valamint a téma vonzó volta miatt sokan képzeletben már leforgatták maguknak a történetet. Vagyis prekoncepcióval ültek be a moziba – azonban senki sem akadt korábban, aki ténylegesen belefogott volna a történelmi road-movie-ba. Ha titokban tartják a film témáját, mondja Herendi, talán a meglepetésből eredően kedvezőbb fogadtatásban részesül a kritika és a szakma berkein belül is.

Herendiék igazi közönségfilmet kívántak létrehozni, emiatt bizonyos politikai és történelmi szélsőségeket - melyeket a kritikák általában hiányolnak - kihagytak a történetből. Az a speciális humor pedig, amelyet a rendezővel együtt sokan szeretnek, a Valami Amerika egyöntetű sikerével szemben megosztja az embereket. Ugyanakkor a Magyar vándornak van rajongótábora is, meséli Herendi: ők 3-4-szer is megnézték már, és idézgetik a film szövegeit.

A rendező úgy gondolja, nem lehet ilyen nagy távolság a nézők és a rossz hangulatot keltő kritikusok között. A Magyar vándor alkotói „megszenvedték a Filmszemlét”: nívós közönségfilmként vitték oda a munkájukat, „a kritikák hangnemétől azonban az ember behúzza fülét-farkát”, fogalmaz Herendi. Szerinte a magyar közönségfilmet ilyen módon cséplő kritikusok nem sok jót tesznek annak érdekében, hogy a filmgyártás a magántőke megmozgatásának terén sikerrel járjon.