A Giovanni Boccaccio közismert novellagyűjteménye alapján készült, 1971-ben bemutatott olasz–francia–NSZK koprodukció, a Dekameron az 1971-es nyugat-berlini filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat kapott. Geoffrey Chaucer töredékesen elkészült, részben verses mesegyűjteménye alapján forgatott, 1972-ben bemutatott olasz–francia koprodukció, a Canterbury mesék az 1972-es nyugat-berlini filmfesztiválon Arany Medve-díjat kapott. A közismert arab gyűjtemény, Az ezeregyéjszaka meséi alapján készült, 1974-ben bemutatott olasz–francia játékfilm a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját.
Pier Paolo Pasolini
Mindhárom filmnek tehát fontos, elismert, a mai napig irodalmi kánonunkba sorolt mű az alapja. Míg az első kettő alapvetően a görög–judeo–keresztény kultúrkörhez köthető; a harmadik részben ind, perzsa, ókori mezopotámiai, zsidó, óegyiptomi, döntően azonban az arab hitvilágba és motívumkincsbe ágyazott.
Érdekesség, hogy Pasolini maga játssza a Canterbury mesékben Chaucer-t, illetve Giottót. A Dekameronban mindennapi bűneink mibenlétéről, bűntudatunk eredetéről gondolkodik el a neves rendező. Pasolini utolsó alkotása, a Salò, avagy Szodoma 120 napja egy „antitrilógia” első fejezeteként készült. A születésnapi vetítéssorozat előadásaira a Cinema MOM oldalán lehet jegyet foglalni.
VETÍTÉSEK
március 5. (Pasolini 100.): 19:00 Salò, avagy Szodoma 120 napja
március 10-i műsorhét: 18:30 Salò, avagy Szodoma 120 napja
március 17-i műsorhét: 18:30 Az ezeregyéjszaka virágai
március 24-i műsorhét: 18:30 Canterbury mesék
március 31-i műsorhét: 18:30 Dekameron
