Andor Tamás szomorú, őszi délutánok színébe mártott képeit Dés László édesbús szaxofon zenéje teszi teljessé. Hiába, sem kint, sem bent nincs biztonságban két nő szerelme. Pedig szép a park. Szépek a gesztenyefák is. Csak a naptár ne írna éppen 1958-at.
Éva a kommunizmusból kiábrándult, a rákosi érában elhallgattatott publicista, új munkahelyén megismerkedik a szintén újságíró Líviával. Hamar erős vonzalom alakul ki kettejük között, viszonyukat azonban sokan nem nézik jó szemmel. A homoszexualitás kiváló ürüggyé válik a rendszer számára, hogy eltűntesse a „nem kívánatos elmeket”, amilyen Éva is, aki nyíltan szeretne írni a szocializmus hazugságairól, az erőszakos téeszesítésről, ‘56-ot pedig nem hajlandó ellenforradalomnak nevezni. Főnöke hiába kéri, a nő nem teljesíti az öncenzúrát, amiért végül Éva és Lívia is keservesen megfizet.
Egymásra nézve / Fotó: NFI Filmarchívum
Egy dikatatórikus rendszer és annak elnyomó törvényei elől nem lehet elmenekülni, ha egyszer az ember benne kénytelen élni. A filmben több megnyomorított sorsot is látunk, Éva korábbi élettársa közszemérem megsértése miatt megjárta a börtönt, a pincérlány pedig a cigarettába rejti üzenetét, hogy szeretne munka után találkozni a nővel. Suttogni kell, kettős életet élni, csókolózni csak kihalt utcán szabad, a Rudas fürdőben vagy nyilvános vécében lehet megélni a szerelmet.
A forgatókönyvet a rendezővel közösen Galgóczi Erzsébet saját önéletrajzi ihletésű kisregényéből írta. Bár az eredeti mű, a Törvényen kívül és belül nem váltott ki nagy visszhangot, adaptációja annál zajosabb sikert aratott. Makk Károlyt Arany Pálmára jelölték, a főszereplő Jadwiga Jankowska-Cieślak pedig megkapta a legjobb női alakítás díját Cannes-ban. A főszerepeket lengyel színésznők játszották el, mert Makk úgy vélte, hogy a magyarok közül senki sem vállalná, bár korábban felmerült benne Törőcsik Mari és Psota Irén neve is.
Az első magyar film, ami pozitív hősként mutatott be leszbikus karaktereket, és mindezt erős rendszerkritikával vegyítette. Bár témáját tekintve itthon valóban úttörőnek számított, megelőlegezve számos későbbi, LMBT-szereplőkről szóló alkotást, mint a Redl ezredes, vagy akár a Viharsarok, mégsem lehet csupán a leegyszerűsítő „melegfilm” címkével illetni.
Makk Károly a kamaszos fellángolással jelentkező érzelmekre kíváncsi. Hogyan hat ez a hirtelen szerelem két olyan emberre, akik azt hiszik, már nem érheti őket meglepetés, mert mindent tudnak önmagukról. Milyen folyamatosan fürkészni a másikat, és azon gondolkodni, hogy ő is akarja-e ezt, szabad-e egyáltalán? Hogyan kéne azt a bizonyos első csókot „nem elrontani”? Elemelkedünk az ötvenes évek Magyarországáról, egy pillanatra csak izgatottság, bizalom és koncentráció marad. Elpárolognak az eszmék, a megfélemlítések, a titkok, ahogy két szerelmes számára tűnik el minden más, ha egy rövid időre igazán egymásra nézhet.
Az Egymásra nézve április 25-től május 4-ig lesz ingyenesen megtekinthető a Filmio-n.
