Szolnok a világ közepe, a ganja meg az élet értelme - adta át az üzenetet az ötven körüli átlagéletkort meghaldó közönségnek Copycon, ám a lokálpatriotizmus és a legalizációs küzdelmek ily módon való összefűzése többnyire befogadóképtelenségre talált a jelenlévők között. Országunk szociográfiai és hangtechnikai szempontból egyetlen hiteles ragga-rappere mindenesetre a kései Jancsó-opuszok szellemében kente rá a posztmodern mázt az A38 állóhajón megrendezett sajtóeseményre. Persze a szociálpszichológiai hitelességről inkább kérdezhettük volna Csepeli György professzort, aki viszont úgysem válaszolt volna, hisz helyette inkább a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) küldetéséről mesélt, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkáraként.
"Az agyat meg kell tanítani 'korogni'"
Az NDA lényege két fogalom összekapcsolásából közelíthető meg legjobban: internet és kultúra. E kettő közül a világhálót "csodálatos szellemi autópályaként" jellemezte Csepeli, míg a kultúrát a szexuális szükségletekkel vonta párhuzamba. "Az agyat ki kell éheztetni az ismeretekre, meg kell tanítani 'korogni', hogy igénye legyen a kultúrára." A három éve elindult Nemzeti Digitális Adattár ezt a küldetést tűzte ki maga elé. Célja, hogy "a világ kaotikus forrongásában rendet rakjon", és az internet korlátlan lehetőségeit felhasználva megismertesse valamint továbbörökítse nemzeti kulturális örökségünket. Ami a nemes feladatból a mozgóképes részt illeti, az tartozik a www.filmtortenet.hu-ra.
"A kultúrbányászat szent könyve"
A magyar filmtörténet honlapja már több mint féléve elkezdte betölteni azt a lukat, ami a magyar filmtermés elmúlt száz évének nyilvános adatbázisba rendezése körül kialakult. A tájékozottság hiányát mi sem jelzi jobban, mint Kapa (Mucsi Zoltán) és Pepe (Scherer Péter) DV-re rögzített közvéleménykutatása, az utca, vagy legalábbis a VI. kerület, emberei közt. Jancsó Miklóst például szinte mindenki nagyra értékeli, de egy filmcímet már nehezen tudnának a Mester neve mellé rendelni.
Bár a filmtörténet site egyelőre csak az 1945 utáni hazai mozgókép javából szemezget, ez korántsem jelenti azt, hogy a jövőben ne lenne cél a teljes magyar filmtörténet földolgozása. A szerkesztő, Hirsch Tibor egyenesen azt szeretné, ha "a kultúrbányászat szent könyvévé" válna a www.filmtortenet.hu. A filmesztéta elmondta, hogy a jelenleg 800 filmet földolgozó portál már most kirajzolja "egy virtuális filmmúzeum héját". Ennél az adatbázisnál is nagyobb jelentőségű az a 106 filmelemzés, 7 rendezői portré és a '45-től '90-ig ívelő 5 korszakelemzés, amelyek az elmélyülést szolgálják az érdeklődők számára.
A legnagyobb igény ugyanakkor úgy tűnik, a magyar filmek megtekinthetőségét illetően alakult ki. A www.filmtortenet.hu -n minden filmelemzés mellett letölthető az adott mű egy-egy kulcsjelenete, ám távlati cél, hogy hosszabb filmrészleteket, esetleg teljes filmek is hozzáférhetőek legyenek majd a magyar számára az interneten keresztül. Mindez persze még bonyolult szerzői jogi rendezéseket igényel.
Jancsó, a magyar filmtörténet mikrokozmosza
Ami a www.filmtortenet.hu nagyban, az a jancso.film.hu kicsiben. "Ha Jancsó Miklós munkásságát földolgozzuk, az gyakorlatilag mintegy mikrokozmoszként jelzi a magyar filmtörténet elmúlt ötven évét is" - vont párhuzamot Hirsch. A portál tartalmi alapját a középiskolai oktatásra készült Jancsó CD-Rom biztosítja. Az átemelt tanulmányok mellett azonban a site legizgalmasabb részeit az internet jellegéből fakadó lehetőségek adják.
A virtuális Jancsó múzeumban pl. találhatsz egy idő-egyenest valamint titokzatos rajzocskákat, melyekhez kapcsolódóan élő hangfelvételeket tölthetsz le. Ha az idő-egyenesre kattintasz, Jancsó Miklós életének arra a szakaszára emlékezik, mely rendezői pályáját megelőzte: vagyis leginkább gyermek- és ifjúkori anekdotákat hallgathatsz időrendben, a mester születésétől az ötvenes évek derekáig. Ha az ábrácskákat választod, nem lehetsz benne biztos, mi fog történni. Talán egy dalt hallgathatsz, talán egy gondolatot, talán Jancsót látod csomókat bogozni, talán ugyanőt sapkát próbálni.
A moziban letölthető filmrészletek mellé elemző dialógusok csatlakoznak, ahol "egy mozi utáni kocsmai disputában vív szócsatát egy okoskodó filmesztéta, a barátnője, valamint egy ellenséges kötekedő". A motívumtár pedig a Mester életművének visszatérő ikonjairól, szimbólumairól rántja le a leplet. Hirsch Tibor szerint mindez szükséges a Jancsó-életmű, s ezáltal a magyar filmtörténet, jobb megértéséhez.
