Mindenki dícséri az Artistot, amiért tiszteletét teszi Hollywood némafilmes korszaka előtt a megvalósításában. De Michel Hazanavicius filmje nem az egyetlen, ami a filmkészítés egyik aranykorszakához nyúl vissza. Itt van pár film, ami hasonlóképpen kacérkodott a némafilmes megközelítéssel, akár úgy, hogy dialógus nélkül készültek, vagy úgy, hogy teljesen átvették azoknak a vizualitását.
Juha (1999)
Ha valaki pisztolyt tartana a fejemhez, akkor sem tudnék felidézni egy mondatot sem egy Kaurismaki-filmből. Képet sokat, de szöveget semmit. Ebben lehet, hogy az is közre játszik, hogy az első film amit láttam tőle, az a Juha volt. Ami egy fekete-fehér némafilm, amiben szöveget csak az inzerteken látunk. A film Juhani Aho finn író 1911-es regényének a feldolgozása, ami eredetileg a XVIII. században játszódik, de Kaurismaki átemelte a tragikus és meglehetősen komor történetet a hetvenes évekbe. A film technológiáját pedig ott hagyta a század elején.
Cthulhu hívása (2005)
H.P. Lovecraft horroríró rajongói annyira hiányoltak egy tisztességes adaptációt, hogy összeültek és csináltak egyet. De hogy adjanak még egy csavart a történetnek, a sztorit némafilmes megoldással vitték vászonra. Az eredmény pedig egy meglepően hatásos film, amin persze meglátszik a szűkös költségvetés, de a hozzáértés is. Attól, hogy valaki olyan adaptálja, Lovecraft novelláját, attól tényleg életre kel.
Dr. Plonk (2007)
Rolf De Heer, a holland származású, de Ausztriáliában dolgozó rendező nehezen adja magát a beskatulyázásnak. Rendezett igazi botrányfilmet (Rosszcsont Bubby), meditatív road movie-t a szigetország sivatagáról (Nyomkövető) és kisköltségvetésű családi drámát, ami úgy rombolta le a kertvárosi értékeket, ahogy az Amerika szépség csak álmodott róla (Alexandra filmje). És ezek után elkészítette a Dr. Plonkot is, ezt slapstick komédiát a világvégéről. Még egy cuki kutya is játszik benne!
Antenna (2007)
Igen, létezik argentín néma sci-fi is, ráadásul 2007-ből. Az Antenna azzal lép túl a német expresszionizmusra hasonlító kép világon, hogy egyáltalán nem használ inzerteket. Azaz minden szó, mondat vagy hang az írott formában megjelenik a képen. Ez egyrészt baromi jól néz ki, másrészt pedig olyan benyomást kelt, mintha egy ponyva-Greenaway filmet néznénk, ahol a kép minden pillanatban több rétegből áll és ezért folyamatosan azt érezzük, hogy lemaradunk valamiről. Vagy csak egyszerűen belefájdul a fejünk a nagy figyelésbe. Velem ez volt, amikor a Titanicon évekkel ezelőtt vetítették az Antennát.
A szerelem kulcsa (1987)
Egy indiai burleszk, dialógusok nélkül. Erről tulajdonképpen nem is tudok elmondani semmit, beszéljen saját magáról a film, ugyanis ez is teljes hosszában megtalálható a neten:
Még több magazin
magazin
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan…
továbbmagazin
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. A következő napokban szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az…
továbbAz alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Közelebb hozni a periférián élő embereket – Így készült az És mi van Tomival?
Ezt a napot kéne valahogy túlélni pia nélkül
Október végén érkezik a mozikba Till Attila új filmje
a teljes dossziéOktóber 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Horváth Kristóf: Ez egy tiszta lappal induló fesztivál
Keményen dolgozó kisemberek a BIFF-en
A brutalistát is elhozza nekünk a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál
a teljes dossziéSzimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Ha a szolidaritás tantárgy lenne, biztosan megbuknánk belőle
Mészöly Anna: Csendes, különös lázadásaim voltak
Filmhu podcast #98: Szimler Bálint és Osváth Gábor
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dossziéAlvy Singer / Annie Hall